Plano

Artikulu hau objektu geometrikoari buruzkoa da; beste esanahietarako, ikus «Plano (argipena)».

Geometrian, planoaren ekuazioak hiru dimentsioko espazioan plano bat osatzen duten puntu guztiak ditu soluzio. Adibidez x+y+z-6=0 planoko soluzio guztiak (besteak beste, (x=2,y=2,z=2), (x=3, y=2, z=1), (x=4, y=1, z=1)) hiru ardatzeko diagrama kartesiar irudikatzen badira, plano bat sortuko da.

Plano bat zenbait eratara finka daiteke:

  • kolinealak edo zuzen berekoak ez diren hiru puntu emanez;
  • puntu bat eta planoarekiko normal edo elkarzuta izango den bektore baten bitartez;
  • puntu bat eta planoaren norabidea emango duten bi bektore zuzentzaile eta elkarrekiko independente emanez.

Ekuazio bektoriala

Planoko hiru puntuak ( x 0 , y 0 , z 0 ) , ( x 1 , y 1 , z 1 ) , ( x 2 , y 2 , z 2 ) {\displaystyle (x_{0},y_{0},z_{0}),(x_{1},y_{1},z_{1}),(x_{2},y_{2},z_{2})\,} izanik, planoa osatzeko behar diren bi bektore zuzentzaileak honela eman daitezke:

u = ( u 1 , u 2 , u 3 ) = ( x 1 x 0 , y 1 y 0 , z 1 z 0 ) {\displaystyle \mathbf {u} =(u_{1},u_{2},u_{3})=(x_{1}-x_{0},y_{1}-y_{0},z_{1}-z_{0})\,}
v = ( v 1 , v 2 , v 3 ) = ( x 2 x 0 , y 2 y 0 , z 2 z 0 ) {\displaystyle \mathbf {v} =(v_{1},v_{2},v_{3})=(x_{2}-x_{0},y_{2}-y_{0},z_{2}-z_{0})\,}

Horrela, hau izango da planoaren ekuazio bektoriala:

x = ( x , y , z ) = x 0 + λ u + μ v = = ( x 0 , y 0 + z 0 ) + λ ( x 1 x 0 , y 1 y 0 , z 1 z 0 ) + μ ( x 2 x 0 , y 2 y 0 , z 2 z 0 ) . {\displaystyle {\begin{aligned}\mathbf {x} =(x,y,z)&=\mathbf {x} _{0}+\lambda \mathbf {u} +\mu \mathbf {v} =\\&=(x_{0},y_{0}+z_{0})+\lambda (x_{1}-x_{0},y_{1}-y_{0},z_{1}-z_{0})+\mu (x_{2}-x_{0},y_{2}-y_{0},z_{2}-z_{0}).\end{aligned}}}

Planoko puntuak λ ,   μ {\displaystyle \lambda ,\ \mu \,} parametroei edozein balio erreal emanez sortzen dira.

Ekuazio parametrikoak

Ekuazio bektoriala deskonposatuz eratzen dira ekuazio parametrikoak:

x = x 0 + λ ( x 1 x 0 ) + μ ( x 2 x 0 ) {\displaystyle x=x_{0}+\lambda (x_{1}-x_{0})+\mu (x_{2}-x_{0})\,}
y = y 0 + λ ( y 1 y 0 ) + μ ( y 2 y 0 ) {\displaystyle y=y_{0}+\lambda (y_{1}-y_{0})+\mu (y_{2}-y_{0})\,}
z = z 0 + λ ( z 1 z 0 ) + μ ( z 2 z 0 ) {\displaystyle z=z_{0}+\lambda (z_{1}-z_{0})+\mu (z_{2}-z_{0})\,}

Ekuazio bektorialean bezala, λ ,   μ {\displaystyle \lambda ,\ \mu \,} parametroei edozein balio erreal emanez, planoko (x,y,z) puntuak sortuko dira.

Ekuazio orokorra

Ekuazio bektorialetik abiatuz, hau betetzen denez:

x x 0 = λ u + μ v {\displaystyle \mathbf {x} -\mathbf {x} _{0}=\lambda \mathbf {u} +\mu \mathbf {v} \,} ,

honako determinante honetan lehenengo zutabea bigarren zutabearen eta hirugarren zutabearen konbinazio lineala denez, determinantearen balioa 0 da:

| x x 0 x 1 x 0 x 2 x 0 y y o y 1 y 0 y 2 y 0 z z 0 z 1 z 0 z 2 z 0 | = 0. {\displaystyle \left|{\begin{array}{ccc}x-x_{0}&x_{1}-x_{0}&x_{2}-x_{0}\\y-y_{o}&y_{1}-y_{0}&y_{2}-y_{0}\\z-z_{0}&z_{1}-z_{0}&z_{2}-z_{0}\\\end{array}}\right|=0.}

Determinantea garatuz eta 0 baliora berdinduz, ekuazio orokor, kartesiar edo inplizitua lortzen da:

A x + B y + C z + D = 0 {\displaystyle Ax+By+Cz+D=0\,}

Planoko ( x , y , z ) {\displaystyle (x,y,z)\,} puntu bat x , y {\displaystyle x,y\,} aldagaiei balio erreal bat eman eta ondoren z {\displaystyle z\,} balioa bakanduz lortuko da.

Ekuazio normala

Bitez P 0 = ( x 0 , y 0 , z 0 ) {\displaystyle \mathbf {P} _{0}=(x_{0},y_{0},z_{0})\,} planoko puntu bat eta n = ( a , b , c ) {\displaystyle \mathbf {n} =(a,b,c)\,} planoarekiko normala edo elkarzuta den bektore bat. Orduan, P = ( x , y , z ) {\displaystyle \mathbf {P} =(x,y,z)\,} planoko edozein punturentzat hau betetzen da:

P P 0 n = 0 {\displaystyle {\vec {PP_{0}}}\mathbf {n} =0\,}

Garatuz, planoaren ekuazio normala lortzen da:

n P P 0 = a ( x x 0 ) + b ( y y 0 ) + c ( z z 0 ) = a x + b y + c z + d = 0 , {\displaystyle \mathbf {n} {\vec {PP_{0}}}=a(x-x_{0})+b(y-y_{0})+c(z-z_{0})=ax+by+cz+d=0\,,}


non d = a x 0 b y 0 c z 0 {\displaystyle d=-ax_{0}-by_{0}-cz_{0}\,} .

Planoko ( x , y , z ) {\displaystyle (x,y,z)\,} puntu bat x , y {\displaystyle x,y\,} aldagaiei balio erreal bat eman eta ondoren z {\displaystyle z\,} balioa bakanduz lortuko da.

Beraz, ekuazio orokorrarekin alderatuz, ekuazio okorreko A , B , C {\displaystyle A,B,C\,} parametroek planoarekiko normala den bektore bat osatzen dute.

Ariketak

  • Plano
  • Puntu batetik plano batera dagoen distantzia kalkulatzeko ariketa.
  • Plano bat eta zuzen bat paraleloak diren jakiteko ariketa.
  • Bi puntutatik pasatzea zuzen bat eta plano baten paraleloa izatea.

Ikus gainera

  • Plano inklinatua

Kanpo estekak

Autoritate kontrola
  • Wikimedia proiektuak
  • Wd Datuak: Q17285
  • Commonscat Multimedia: Euclidean planes / Q17285

  • Identifikadoreak
  • GND: 4150968-7
  • AAT: 300055640
  • Wd Datuak: Q17285
  • Commonscat Multimedia: Euclidean planes / Q17285