Érfalu

Érfalu (Potôčky)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1567
Polgármester	Dušan Šmajda
Irányítószám	091 01 (pošta Stropkov)
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	70 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	254 m
Terület	3,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″49.209166666667, 21.71666666666749.209167°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 33″, k. h. 21° 43′ 00″49.209166666667, 21.71666666666749.209167°N 21.716667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Érfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Érfalu (1899-ig Potocska, szlovákul: Potôčky, ukránul: Potyicski) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

1567-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POTOSKA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztropkói járásban, Vojtóczhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, rozsot, zabot terem, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Potocska, orosz falu, Zemplén vmegyében, 133 g. kath. lak. 202 h. szántófölddel, Ut. p. Orlik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Érfalu, azelőtt Potocska. Ruthén kisközség, mindössze 14 házzal és 70 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A kir. kamara birtoka volt, melyet később Perényi Gábor, 1569-ben pedig Pethő János kapott. Mindvégig a sztropkói uradalom tartozéka maradt s csak a XVIII. században került a gróf Keglevichek, később pedig a gróf Barkóczyak tulajdonába. Most nincs nagyobb birtokosa. Neve hajdan Photuczkának is hangzott. A faluban csak kápolna van, mely 1868-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 79, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 75 lakosából 53 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 60 lakosából 32 ruszin és 27 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Községinfó
Érfalu Szlovákia térképén
E-obce

Sablon:Sztropkói járás m v sz A Sztropkói járás települései
Sztropkó (Stropkov)
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce)