Újantalfalva

Újantalfalva (Šoltýska)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rangközség
Első írásos említés1796
PolgármesterMarián Habovčík
Irányítószám985 07
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámPT
Népesség
Teljes népesség86 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
Terület4,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″48.580277777778, 19.74444444444448.580278°N 19.744444°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″48.580277777778, 19.74444444444448.580278°N 19.744444°E
Újantalfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újantalfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újantalfalva (szlovákul: Šoltýska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése

Rimakokovától 10 km-re, nyugatra fekszik. 2 km-es bekötőút köti össze az 526-os (Nyustya-Herencsvölgy közötti) országúttal.

Északról és keletről Rimakokova, délről Vágó, nyugatról pedig Málnapatak községekkel határos. Nyugati határa a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa volt.

Története

A települést a birtokos Forgách család alapította a kokovai határban, a 18. század végén. 1808-ban „Antalfalva vel Szolticska" néven említik először. 1828-ban 50 házában 463 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 19. században üvegkohó működött a területén.

Fényes Elek szerint „Antalfalva, uj tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben 449 kath. lak., s kath. paroch. templommal. F. u. gr. Forgách. Rimaszombathoz 5 óra."[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint „Antalfalva, tót kisközség, 152 házzal. Lakosai, számszerint 609, mindannyian római katholikusok. Újabb telepítvény, s földesura a mult század elején a gróf Forgách család volt, mely egész 1892-ig bírta, a mikor Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. Katholikus temploma 1834-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Postája Kokova, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya."[3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 165 szlovák lakosa volt.

2011-ben 139 lakosából 131 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1826-ban épült klasszicista stílusban. Belső festése az 1920-as években készült.

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Újantalfalva Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
Sablon:Poltári járás
  • m
  • v
  • sz
A Poltári járás települései
Poltár (Poltár)
Csehberek (České Brezovo) · Cserepes (Hrnčiarska Ves) · Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany) · Ipolyberzence (Breznička) · Ipolymagyari (Uhorské) · Ipolyróna (Rovňany) · Kálnó (Kalinovo) · Kiskorna (Krná) · Losoncnagyfalu (Veľká Ves) · Málnapatak (Málinec) · Nemesfalva (Mládzovo) · Ozdin (Ozdín) · Rimakokova (Kokava nad Rimavicou) · Susány (Sušany) · Szinóbánya (Cinobaňa) · Telep (Selce) · Újantalfalva (Šoltýska) · Újantalvölgy (Utekáč) · Vágó (Ďubákovo) · Várkút (Hradište) · Zlatnó (Zlatno)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap