Şanlıurfa (település)

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Şanlıurfa
A mecset, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a muszlim hagyomány szerint Ábrahám próféta született.
Becenév: Urfa
Közigazgatás
Ország	Törökország
Tartomány	Şanlıurfa
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Ahmet Eşref FAKIBABA
Irányítószám	63000–63999[1]
Körzethívószám	00 90 414
Testvérvárosok	Lista Bremerhaven
Népesség
Teljes népesség	1 985 753 fő (2017) 526 247 fő (2012) 515 199 fő (2011) 498 111 fő (2010) 482 323 fő (2009)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 09′ 30″, k. h. 38° 47′ 30″37.158333333333, 38.79166666666737.158333°N 38.791667°EKoordináták: é. sz. 37° 09′ 30″, k. h. 38° 47′ 30″37.158333333333, 38.79166666666737.158333°N 38.791667°E
Şanlıurfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Şanlıurfa témájú médiaállományokat.

Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.

Lakossága a 2000-es népszámlálás szerint 385 588. Többségük kurd.

A várost sok néven ismerik: ܐܘܪܗܝ Urhāy szírül, Riha kurdul, الروها Ar-Rúhá arabul, Ուռհա Urha örményül és Ορρα Orrha (vagy Ορροα, Orrhoa) görögül. Volt, amikor a neve Callirrhoe volt, vagy Callirhoei Antiochia (görögül Αντιόχεια η επί Καλλιρρόης). A Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.

Történelme

Korai története

Maga Şanlıurfa története ugyan az i. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza (ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások), de a környéken folyó ásatások (Göbekli Tepe) tanúsága szerint feltehető, hogy a térség már a neolitikus forradalmat közvetlenül megelőző időkben emberi közösségek (prototársadalmak) otthona volt. A Eufrátesz–Tigris medence településeinek egyike, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsőjét alkották.

A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliai Ur városával,^[forrás?] mivel a bibliai Harrán faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt.^[forrás?]

Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják^[forrás?] – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.

Római kor

A római császárok korában a főhatóság alatt saját királyai voltak, kiknek pénzverései joguk is volt.^[2] Nevezetes arról, hogy közelében öletett meg Caracalla császár (Kr. u. 217.) ^[2]

A kereszténység hamar megjelent itt. Euszebiosz 100-tól már püspökökről is ír. Első, biztosan ismert püspöke azonban csak 200 körüli.^[3]

Az első ismert közlés, amely keresztény közösségi épületre vonatkozik, az edesszai krónikából származik: az itteni "templom" elpusztulása a 201-es árvízben.^[4]

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal.

Iszlám

Az iszlám először 639-ben érkezett a városba, amikor az Omajjád-dinasztia seregei harc nélkül elfoglalták Edesszát. Az iszlámot azután az Ajjubida-dinasztia, a szeldzsuk törökök és az oszmán törökök uralma szilárdította meg a régióban. Az első keresztes háború után a város még a keresztesek kezébe került ugyan, de 1146-ban azonban a törökök visszafoglalták.

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később „szír negyednek” elnevezett részében telepedjenek le.

Újkor

A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.

Vallás

Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas parittyával Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám Sárával Harránban kötött házasságot.

Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de maga helyett elküldte ide Júdás apostolt, hogy megtérítse V. Abgarus király későbbi ortodox szentet.

Éghajlat

Jegyzetek

További információk

• hivatalos oldal