Alma (növénynemzetség)
 | Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Alma (egyértelműsítő lap). |
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termesztett díszalmafa kivirágozva | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Alma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Alma témájú médiaállományokat és Alma témájú kategóriát. |
Az alma vagy almafa (Malus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, kisebb része Európában és Észak-Amerikában honos. A nemzetségbe tartozó egyedek, vagyis az almafák termésének a neve is alma.[1]
Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának (Malus domestica), melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik.
Tulajdonságai
Az almák ritkán tövises, lombhullató kis fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, karéjosak, néha hasadtak. Virágzata csomó, bogernyő vagy sátorozó fürt. Virágaik fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Párta 5, csésze 5 van, porzóinak száma 15, 20 vagy 50, a 2-5 bibeszál alul összenőtt.
Az almafa termése botanikailag csoportos tüszőtermés, alma áltermés (pomum): gömbölyded alakú, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedésben az öt apró, elszáradt csészelevél. Az alma viaszos héja a gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak.
Termesztése
1.  Kína | 47,6 |
2.  Törökország | 4,8 |
3.  USA | 4,4 |
4.  Lengyelország | 4,3 |
5.  India | 2,6 |
6.  Oroszország | 2,4 |
7.  Olaszország | 2,3 |
8.  Irán | 2,2 |
9.  Franciaország | 1,8 |
10.  Chile | 1,5 |
| – | |
34.  Magyarország | 0,3 |
| .. | |
| Föld összesen | 96 |
2022-ben az almát 95 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 96 millió tonnát.
A világ legnagyobb alma termelői közé tartozik Kína (49,4%), Törökország (5%), USA (4,6%), Lengyelország (4,4%) és India (2,7%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Kína egyedül az éves termés majd a felét (49,4%) adta a világ alma termelésének. Magyarország 350 ezer tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 34. legnagyobb almatermelője volt.
Rendszerezés
A nemzetségbe az alábbi fajok tartoznak (meglehet, hogy a lista hiányos):
- Malus angustifolia (Aiton) Michx.
- Malus × arnoldiana (Rehder) Rehder
- Malus asiatica Nakai
- Malus baccata (L.) Borkh. – bogyós díszalma
- Malus bracteata Rehder
- Malus chitralensis Vassilcz.
- Malus coronaria (L.) Mill. – illatos díszalma
- Malus daochengensis C.L.Li
- Malus dasyphylla Borkh.
- Malus × dawsoniana Rehder
- Malus domestica Borkh. – nemes alma
- Malus doumeri (Bois) A.Chev.
- Malus florentina (Zuccagni) C.K.Schneid.
- Malus floribunda Siebold ex Van Houtte – színváltó díszalma
- Malus fusca (Raf.) C.K.Schneid.
- Malus glabrata Rehder
- Malus glaucescens Rehder
- Malus halliana Koehne – csüngővirágú díszalma
- Malus honanensis Rehder
- Malus hupehensis (Pamp.) Rehder
- Malus ioensis (Alph.Wood) Britton
- Malus jinxianensis J.Q.Deng & J.Y.Hong
- Malus kansuensis (Batalin) C.K.Schneid.
- Malus kirghisorum Al.Fed. & Fed.
- Malus komarovii (Sarg.) Rehder
- Malus lancifolia Rehder
- Malus leiocalyca S.Z.Huang
- Malus mandshurica (Maxim.) Kom. ex Juz.
- Malus manshurica (Maxim.) Kom. ex Skvortov
- Malus melliana (Hand.-Mazz.) Rehder
- Malus micromalus Makino
- Malus montana Uglitzk.
- Malus muliensis T.C.Ku
- Malus niedzwetzkyana Dieck ex Koehne
- Malus ombrophila Hand.-Mazz.
- Malus orientalis Uglitzk. ex Juz.
- Malus pallasiana Juz.
- Malus platycarpa Rehder
- Malus praecox (Pall.) Borkh.
- Malus prattii (Hemsl.) C.K.Schneid.
- Malus × prunifolia (Willd.) Borkh.
- Malus pumila Mill. – keleti vadalma
- Malus × purpurea (E.Barbier) Rehder – bíborlevelű díszalma
- Malus × robusta (CarriŠre) Rehder
- Malus rockii Rehder
- Malus sachalinensis Kom. ex Juz.
- Malus sargentii Rehder
- Malus sieboldii (Regel) Rehder
- Malus sieversii (Ledeb.) M.Roem.
- Malus sikkimensis (Wenz.) Koehne ex C.K.Schneid.
- Malus soulardii (L.H.Bailey) Britton
- Malus × spectabilis (Sol.) Borkh. (syn. M. spectabilis (Aiton) Borkh. – aranyalma
- Malus spontanea (Makino) Makino
- Malus sylvestris (L.) Mill. – erdei vadalma
- Malus toringo (Siebold) Siebold ex de Vriese – cserjés díszalma
- Malus toringoides (Rehder) Hughes
- Malus transitoria (Batalin) C.K.Schneid.
- Malus trilobata (Labill. ex Poir.) C.K.Schneid.
- Malus tschonoskii (Maxim.) C.K.Schneid.
- Malus turkmenorum Juz. & Popov
- Malus yunnanensis (Franch.) C.K.Schneid.
- Malus zumi (Matsum.) Rehder – japán díszalma
[Megjegyzés: Az „×” jelzésű taxonnevek hibrideket jelölnek.]
Jegyzetek
Források
- A(z) „Malus Mill.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 343–355. o. ISBN 978-963-08-4345-4 (magyar nevek, leírás)
- Csoportos termések. Plantarium, 2013. január 6. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
További információk
- Az alma lenticella foltossága
- Vitaminokban és anitoxidánsokban gazdag az alma héja
- Rosaceae
Kapcsolódó szócikkek
- Alma(wd), almatermés, az almafélék alcsaládjára (Maloideae) jellemző (ál)termés(csoport)
- Alma varasodása
- Almafa-lisztharmat
