Alsószalatna

Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Polgármester	Mária Jakubčeková
Irányítószám	956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	280 m
Terület	9,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″48.8427, 18.241948.842700°N 18.241900°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″48.8427, 18.241948.842700°N 18.241900°E
Alsószalatna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószalatna (1899-ig Kis-Szlatina, szlovákul Slatinka nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 14 km-re északra fekszik.

Története

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Egykori barlangi telep, a lengyeli kultúrához tartozó temetkezések, valamint a hallstatti és a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel.

A települést 1481-ben „Slacynka” alakban említik először, majd „Kysseb Zlathyna”, „Zlathynka” alakban említik a korabeli források. 1598-ban már későbbi magyar nevén, „Kys Zlatina” néven bukkan fel. Az összeírás szerint ekkor malom, fűrésztelep és 8 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1726-ban papírmalom kezdte meg működését a faluban. 1784-ben 34 házban, 41 családban 212 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van.”^[2]

1828-ban 29 háza és 343 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sáfránygyűjtéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatina (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 253 kath., 20 evang., 7 zsidó lak., és egy papiros-malommal. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A háború után lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal keresték kenyerüket. Fűrésztelepe is működött.

Népessége

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 221 lakosából 219 szlovák volt.

2011-ben 200 lakosából 195 szlovák volt.

2021-ben 198 lakosából 192 (+1) szlovák, 2 (+1) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Alsószalatna Szlovákia térképén
• E-obce.sk