Alsószalatna

Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterMária Jakubčeková
Irányítószám956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület9,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″48.8427, 18.241948.842700°N 18.241900°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 34″, k. h. 18° 14′ 31″48.8427, 18.241948.842700°N 18.241900°E
Alsószalatna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószalatna (1899-ig Kis-Szlatina, szlovákul Slatinka nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 14 km-re északra fekszik.

Története

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Egykori barlangi telep, a lengyeli kultúrához tartozó temetkezések, valamint a hallstatti és a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel.

A települést 1481-ben „Slacynka” alakban említik először, majd „Kysseb Zlathyna”, „Zlathynka” alakban említik a korabeli források. 1598-ban már későbbi magyar nevén, „Kys Zlatina” néven bukkan fel. Az összeírás szerint ekkor malom, fűrésztelep és 8 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1726-ban papírmalom kezdte meg működését a faluban. 1784-ben 34 házban, 41 családban 212 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van.[2]

1828-ban 29 háza és 343 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sáfránygyűjtéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatina (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 253 kath., 20 evang., 7 zsidó lak., és egy papiros-malommal. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A háború után lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal keresték kenyerüket. Fűrésztelepe is működött.

Népessége

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 221 lakosából 219 szlovák volt.

2011-ben 200 lakosából 195 szlovák volt.

2021-ben 198 lakosából 192 (+1) szlovák, 2 (+1) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Alsószalatna Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Báni járás
  • m
  • v
  • sz
A Báni járás települései
Bán (Bánovce nad Bebravou)
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 9685156565710923500007
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap