Besztercsény

Besztercsény (Bystričany)
Besztercsény zászlaja
Besztercsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterVojtech Bartoš
Irányítószám972 45
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1785 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület37,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 31″, k. h. 18° 30′ 50″48.65861111, 18.5138888948.658611°N 18.513889°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 31″, k. h. 18° 30′ 50″48.65861111, 18.5138888948.658611°N 18.513889°E
Besztercsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercsény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Besztercsény (szlovákul Bystričany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 17 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó bal oldalán fekszik. Nyitraszeg és Oszlánykisfalud tartozik hozzá.

Története

A falut 1388-ban „Byztriche" alakban említik először, ekkor Keselőkő várának uradalmához tartozott. Ezután különböző nemesi családok birtoka, így 1601-ben a Dóczyaké, később a Hunyady és a Lessenyey-Nagy családé. 1536-ban malma is volt a településnek. 1601-ben 77 házat számláltak a településen. 1715-ben kézművesei között három tímár is működött. 1720-ban 25 adózó háztartása létezett. A 18. században a barsi kézművesipar egyik központja. Kézművesei híres szita és fazsindely készítők voltak, a lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu patrónusa Szent György, őt ábrázolja a község 1721-ből származó legrégibb pecsétje is. 1828-ban 98 házában 686 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „BESZTERICZIN. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, határbéli földgye jó, réttyei bőven termők, piatzozása könnyű, fája, makkja elég, fegyves erdei is vagynak, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: „Bisztricsény, tót falu, Bars az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, ut. p. Oszlánhoz 1/2 mfd. 681 katholikus, 5 evangelikus lak. Gyümölcse, fája, szénája, gabonája bőven van. F. u. többen."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Bisztricsény, nyitravölgyi tót kisközség, a Bisztra patak mellett, melytől úgy látszik nevét is vette, minthogy Bisztra átlátszó folyóvizet jelent. 1508-ban Biszterczen néven mint Kesselőkő vár tartozéka szerepelt, a mikor e birtokot János esztergomi érsek Ilsvai Leusták nádor gyermekeinek visszaadja. Későbbi birtokosai 1434-től kezdve a Majthényiak, azután ezek során a Lessenyey és a Matkovich családok, az utóbbi időben pedig a Majthényi testvérek és Detrich Gyula. A XVIII. század második felében nevének két változatával találkozunk, úgymint Bistrizin és Bistricsány. Templomát a vallásalap 1841-ben építtette. A községben két kúria is van, melyeket még a Lessenyey-Nagy család építtetett, ezek közül az egyik a Majthényiak birtokába jutott, a másik pedig a Matkovich családé volt s kihaltával a Detrich családé lett. A község lakosainak száma 732. Posta van a községben, táviró és vasúti állomás pedig Nyitraszeg."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

1921 és 1937 között a Majthényi család uradalmának része. A településen két kőbánya és egy faüzem is működött.

Népessége

1910-ben 964, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1808 lakosából 1789 szlovák volt.

2011-ben 1831 lakosából 1742 szlovák volt.

2021-ben 1785 lakosából 1765 (+5) szlovák, 1 (+2) magyar, 2 (+1) cigány, (+2) ruszin, 11 (+2) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Híres személyek

  • Nyitraszegen született 1820-ban Kubinyi Zsigmond ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblabíró.

Nevezetességei

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1808-ban épült. A 19. század második felében bővítették.
  • Nyitraszeg Szent Anna temploma a 12. századból származik.
  • Két saroktornyos ódon kastélya a 17. században épült.
  • Oszlánykisfalud fa haranglába, sárgaréz haranggal.
  • Nyitraszegi termálfürdő.

Lásd még

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  5. ma7.sk

További információk

Commons:Category:Bystričany
A Wikimédia Commons tartalmaz Besztercsény témájú médiaállományokat.
  • Travelatlas.sk
  • Nyitraszegi termálfürdő
  • Községinfó
  • Besztercsény Szlovákia térképén
  • Besztercsény története (szlovákul)
  • E-obce.sk
Sablon:Privigyei járás
  • m
  • v
  • sz
A Privigyei járás települései
Privigye (Prievidza)
Alsóvesztény (Dolné Vestenice) · Bajmóc (Bojnice) · Bajmócapáti (Opatovce nad Nitrou) · Bajmóclazán (Lazany) · Besztercsény (Bystričany) · Bélapataka (Valaská Belá) · Cégely (Cigeľ) · Csavajó (Čavoj) · Cserenye (Čereňany) · Csék (Malinová) · Delzsény (Dlžín) · Divékrudnó (Nitrianske Rudno) · Divékszécs (Seč) · Divéktemes (Temeš) · Divékújfalu (Diviacka Nová Ves) · Erdőrét (Poluvsie) · Felsővesztény (Horné Vestenice) · Hársas (Lipník) · Parlag (Jalovec) · Kányahegy (Kanianka) · Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) · Keselőkő (Podhradie) · Kiscsóta (Malá Čausa) · Kisegyházas (Kostolná Ves) · Kispróna (Pravenec) · Kocurány (Kocurany) · Kovácspalota (Tužina) · Kós (Koš) · Lestyén (Liešťany) · Mohos (Poruba) · Nagycsóta (Veľká Čausa) · Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany) · Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) · Nevigyén (Nevidzany) · Németpróna (Nitrianske Pravno) · Nyitrabánya (Handlová) · Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) · Nyitrafenyves (Chvojnica) · Nyitrafő (Kľačno) · Nyitranovák (Nováky) · Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) · Oszlány (Oslany) · Ófelfalu (Horná Ves) · Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom)· Radóc (Radobica) · Rákosvölgyudvarnok (Nitrica) · Rásztony (Ráztočno) · Rudnószabadi (Rudnianska Lehota) · Sújtó (Šutovce) · Szebed (Sebedražie) · Tormásborosznó (Chrenovec–Brusno)
szlovákia