Bosta

Bosta
Kodály Zoltán utca
Bosta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Szegediné Palotai Valéria (független)[1]
Irányítószám	7811
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	116 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 18° 12′ 44″45.949338888889, 18.21213888888945.949339°N 18.212139°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 18° 12′ 44″45.949338888889, 18.21213888888945.949339°N 18.212139°E
Bosta Pozíció Baranya vármegye térképén
Bosta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bosta (horvátul: Boštin^[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A megye aprófalvai közül is a legkisebbek közé tartozik.

Fekvése

Pécs déli agglomerációjában terül el, a város központjától mintegy 17 kilométerre délre, Harkánytól pedig körülbelül 15 kilométerre északra. Mindössze négy települési szomszédja van: kelet felől Szalánta, dél felől Garé, délnyugat felől Szőke, északnyugat felől pedig Szilvás.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a térség városai és az ország távolabbi részei felől egyaránt a Pécs-Harkány-Drávaszabolcs közt húzódó 58-as főút; a határait ugyan nem lépi át, de alig két kilométerre keletre húzódik tőle. Az ide utazóknak Szalánta északi szélénél kell letérniük az 5828-as útra, amelyről az 58 155-ös számú mellékút vezet a község központjába.

Szomszédai közül Szőkével és Szilvással ugyancsak az 5828-as út kapcsolja össze, Garéval viszont csak változó minőségű erdei utak, köztük az az út, amely a déli határszéle közelében létesült veszélyeshulladék-lerakó elérhetőségét is biztosítja.

Címere

Bosta címere fehér alapú pajzs.^[4] A címer alsó részén két zöld domb látható ill. a Bosta-patakot jelképező kék hullámok. A címer bal felső részén a falu haranglábja látható, míg a jobb felső részén egy stilizált sárga búzakalászt.^[4]

Története

Bosta Árpád-kori település nevét 1192-ben említik egy oklevélben Bosta néven, majd 1290 körül Busca, 1332-ben Bosta formákban. 1192-ben és 1230-ban Szilvás határjárásában tűnt fel. 1290 táján a pécsi káptalan által állított egyházi nemes tanúk között szerepel egy Bostára való Bodor nevű személy, aki 1332-ben királyi ember volt.

Az 1980-as években a garéi hulladéklerakó vegyi anyagai beszennyezték a környék földjeit.^[5]

Közélete

Polgármesterei

A településen 2015. december 6-án időközi polgármester-választást tartottak,^[13] az előző polgármester halála miatt.^[15]

Ugyancsak időközi választást kellett tartani Bostán 2020. október 4-én, de ezúttal az egy évvel korábban megválasztott polgármester 2020. július 3-i lemondása okán.^[16]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 33,3% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1,4%, felekezeten kívüli 16,7% (12,3% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 45,8% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 3,3% görög katolikus, 0,8% református, 0,8% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).^[18]

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
• Erdődy vépi lt. 79. 4290.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek