Capitani

Capitani
(265,1 – 259,1 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Wordi
Wuchiapingi
PreꞒ
Є
O
S
D
C
P
J
K
↓
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
–
-295 —
–
-290 —
–
-285 —
–
-280 —
–
-275 —
–
-270 —
–
-265 —
–
-260 —
–
-255 —
–
-250 —
Karbon
Wuchiapingi
Wordi
Kunguri
Szakmarai
Changhsingi
Capitani
Roadi
Artyinszki
Asszeli
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
P
e
r
m
K
é
s
ő
K
ö
z
é
p
s
ő
K
o
r
a
254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma
259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma
265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma
272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma
283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma
290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma
293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma
298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma
←
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A capitani a középső perm földtörténeti kor három korszaka közül az utolsó, amely 265,1 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a wordi korszak után, és 259,1 ± 0,5 mya ért véget a késő perm kor wuchiapingi korszaka előtt.[1]

Meghatározása

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a kunguri emelet alapja (a korszak kezdete) a Jinogondolella postserrata konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Clarkina postbitteri konodontafaj megjelenése jelzi.[2]

A capitani kihalás

A capitani végén jelentős kihalási hullám söpört végig az élővilágon, ami már a tízmillió évvel későbbi sokkal nagyobb perm–triász kihalási esemény előszele lehetett. A legutóbbi elméletek szerint a perm-triász kihalás több mint tízmillió éven keresztül zajlott, és két kihalási csúcsa volt, amelyek közül a korábbi a capitani idején jelentkezett.

A középső perm végén zajlott kihalást legalább részben földrajzi változások okozhatták: például az északi vizek csendes-óceáni régiójában csaknem teljesen kipusztultak a pörgekarúak, miután a Pangea őskontinens egy részét borító sekély tengerek visszahúzódtak, bezárult a déli és az északi óceánt összekötő sino-mongol tengeri csatorna és átalakult az óceáni vizek globális cirkulációjának rendszere.[3]

A Kamura-eseménynek is nevezett capitani kihalás oka Kjúsú ősatolljainak szénizotóp-elemzése alapján a tengervíz hirtelen lehűlése lehetett a kora perm idején kezdődött hosszútávú felmelegedési periódus után.[4][5]

Jegyzetek

  1. ↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  2. ↑ Capitanian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy
  3. ↑ Sen Su-Zsong-G. R. Si:Paleobiogeographical Extinction Patterns of Permian Brachiopods in the Asian-Western Pacific Region
  4. ↑ THE LATE GUADALUPIAN KAMURA EVENT: COOLING IN THE TROPICS AND END OF GIGANTISM. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  5. ↑ The Middle-Late Permian Sr-Isotope Curve and Capitanian Sr Minimum Detected in the mid-Superoceanic Paleo-Atoll Carbonates in Japan