Coptelke

Coptelke (Pădurenii)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Szamosújvárnémeti
Rang	falu
Községközpont	Szamosújvárnémeti
Irányítószám	407413
SIRUTA-kód	58598
Népesség
Népesség	67 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	411 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 24° 00′ 01″47.070759, 24.00025447.070759°N 24.000254°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 24° 00′ 01″47.070759, 24.00025447.070759°N 24.000254°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Coptelke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Coptelke románul: Pădurenii, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Szamosújvártól északkeletre, Szásznyírestől délre fekvő település.

Neve

Coptelke nevét 1424-ben említette először oklevél 'Kepthelke néven. További névváltozatai: Kepthelke (1424), Zopthelkee (1436), Chapteleke (1456), Czobthelke (1462), Chopthelke (1599), Czaptelke (1601), 1616-ban Csiaptelke és Czioptelke (1616).

Román elnevezései: Țopu (1854), Ciopu (1947), Pădurenii (1964 óta).

Története

Kezdettől fogva a bálványosvári uradalomhoz tartozott, 1407-ben Szánthói Laczk Jakab és Dávid testvérek birtokába került, akik 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződésre léptek Móriczhidi Jánossal s ennek fiaival: Miklóssal és Simonnal, de a szerződés csak a nádor előtt történt, semmi sem lett belőle. 1456-ban Szánthói Laczk Jakab örökös nélküli halála után az uradalom felét és vele Czoptelkét is megnyerte Losonczi Bánffy László, Zsigmond s Losonczi Dezső Dénes fia; a másik felét pedig Várdai Aladár és Miklós testvérek.

Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt görögkatolikus fatemplomát említi egy 1733-as összeírás; ezt 1937-ben eladták és Csicsógombásra szállították, innen a füzesmikolai kolostorba került. Helyette a görögkatolikusok az új, 1936-ban vagy 1937-ben Iuliu Hossu püspök által felszentelt kőtemplomot használták. 1926-1930 körül a Szentléleknek szentelt ortodox templom épült a görögkatolikus lakosság tiltakozó akciói ellenére.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lakossága

• 1750-ben 260, 1766-ban 230, 1784-ben 304 lakosa volt, mind görögkatolikusok.
• 1857-ben 64 háztartásban 341 görögkatolikus lakost, 1886-ban 73 háztartásban 370 román lakost jegyeztek fel.
• 1891-ben 352 lakosból 336 görögkatolikus román oláh, 15 izraelita és 1 örmény-katolikus volt.
• 1910-ben 499 lakosából 444 román, 36 cigány, 16 német volt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

Források

• Pădurenii sat, com. Mintiu Gherlii. www.protopopiatulortodoxgherla.ro. Protopopiatul Ortodox Gherla (Hozzáférés: 2014. július 1.) arch
• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 513–520. o.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.