Csénye

Csénye
Római katolikus templom
Csénye címere Csénye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Králl Csaba (független)[1]
Irányítószám	9611
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	643 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″47.23653, 16.8722147.236530°N 16.872210°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″47.23653, 16.8722147.236530°N 16.872210°E
Csénye Pozíció Vas vármegye térképén
Csénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csénye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csénye község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

A Gyöngyös és a Hosszúvíz-patak találkozásánál található. Sárvártól 5 kilométerre nyugatra fekszik. Porpác, Bögöt, Ikervár és Megyehíd települések veszik körül. Része még Füztű is, amely Csénye és Megyehíd között fekszik.

Megközelítése

A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is. Keleti határszéle mellett, annak közvetlen közelében elhalad az előbbin felül még a 8701-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a település közigazgatási határai között áthalad, a belterülettől pár száz méterre északra a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és északnyugaton egy rövid szakaszon a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal is, de egyiknek sincs itt megállási pontja. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a két vonal egyik közös állomása, Porpác vasútállomás kínálja, amely Csénye nyugati határszélétől mindössze néhány lépésnyire, központjától 3,5 kilométerre helyezkedik el.

Története

Csénye első írásos említése 1221-ből származik, még Chence alakban írva. A község neve régi okiratokban többféleképpen szerepel: Cheyne (1283), Chene (1390, 1424, 1492). A 16. századtól kezdve Csényének említik. A községhez tartozott később Zuggó-malom, Füztü és Csénye újmajor.

A község határában a római sírokat és agyagedényeket találtak.

A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös-patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A patak egykoron két vízimalmot is hajtott a falu határában (Cseh malom, Zuggó malom). A község határában, a Tilosaljai dűlőben római sírokat és agyagedényeket is találtak „Fortis” felirattal.

Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett, földesurai sárváriak.

A csényei katolikus egyház alapítására vonatkozóan nincsenek adataink. A győri egyházmegye szombathelyi zsinatja 1579-ben tette kötelezővé a születési, házassági, anyakönyvek vezetését. Ezek azonban legnagyobb részben elkallódtak, vagy pedig a vallásháborúk, ill. reformáció idejében megsemmisültek. Jelenleg a születési anyakönyvek csak 1732-től, a házassági és halálozási anyakönyvek pedig 1754-től kezdődnek. A község közepén fekvő római katolikus templom építési idejére vonatkozóan biztos forrásunk nincs. 1646-ból olvassuk, hogy templomát a rábakovácsi lelkészre bízzák. A templom nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve. Oltárképe nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja. Búcsúját minden év május 16-át követő vasárnap tartják.

Érdekes adalék hogy, a falu plébánosai között olyan emberek is megfordultak, akik túllépve az egyház keretein, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Kiemelkedik közülük Mikics Géza plébános, aki 1902-től 1933. december 23-ig volt a falu lelkipásztora. Nevéhez fűződik a Katolikus Népszövetség, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat helyi szervezeteinek alapítása. Az ő idejében épült az új elemi iskola, és tanítólakás, valamint az újmajori kápolna. A Tűzoltó Egyesületnek alapító tagja és elnöke volt.

A falun halad át az országos kék jelzés egy szakasza is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó Miklós (független)^[3]
• 1994–1998: Szabó Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Szabó Miklós (független)^[5]
• 2002–2006: Pál Tibor (független)^[6]
• 2006–2010: Pál Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Pál Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Pál Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Králl Csaba (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,8% németnek mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 2,7% (28,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

• Deák Ferenc utcai kálvária - állítólag 1863-ban épült 13 stációval.
• Ménistálló (Füztűn található) - Ferenc bajor herceg építtette.
• Vas vármegye legrégebbi paplakja
• Benedek Elek mesepark
• Világháborús hősi emlékmű
• Sírkert és kápolna
• Nepomuki Szent János-templom
• Lourdesi szobornak helyet adó kápolna - 1892-ben épült.
• Szent István-szobor^[11]
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek

További információk

• Csénye Önkormányzatának régebbi honlapja
• https://web.archive.org/web/20070927213329/http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kistelepulesi-7-Imre-esettanulmanyok (pár éves esettanulmány]