Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend

Lovagok

A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend a középkori, klasszikus lovagi hagyományok követője és ápolója. Azzal a céllal alapították 1993-ban, hogy egyesületi keretek között összefogja a korabeli Magyarország történelme, hadi- és udvari kultúrája iránt fogékony, a diósgyőri vár vonzáskörében élő borsodi hagyományőrzőket.

Tevékenysége

Bemutatóik alkalmával átélhető, milyen is lehetett egy aranysarkantyús lovag vagy egy udvarhölgy élete a 14. században. Műsoraik keretében a várlátogatók megismerhetik Nagy Lajos király udvartartását, láthatnak:

  • gyalogos - fegyveres és pusztakezes -, szabad küzdelem jellegű párviadalokat:
    • hosszúkard hosszúkard ellen,
    • egykezes kard egykezes kard ellen,
    • egykezes kard és hárítótőr hasonló fegyverzet ellen,
    • pajzs és bárd azonos fegyverzet ellen,
    • pajzs és láncos buzogány más fegyverzet ellen,
„ Ezek a fegyverek több korszakot is felölelnek. Valamennyi eszköznek a használata komoly fizikai felkészültséget és speciális tudást igényel. A kardok használata elsősorban vívóalapokra épül, ezeket a korabeli vívókódexekből ismerhetjük meg, tanulmányozhatjuk és aztán próbáljuk elsajátítani. ”
– Lénárt Attila[1]
  • hajítófegyver- és íjász bemutatót,
  • fegyver- és viseletbemutatót,
  • középkori táncokat,
  • drámajátékokat:
    • „boszorkányégetés”,
    • Sárkányölő Szent György lovag legendája (a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend és Heffner Attila drámajátéka és harci bemutatója):[2]
      • Sárkány: Lénárt Attila
      • Mesemondó, szöveg: dr. Lovász Emese
      • Zene, dob, ének: Heffner Attila
    • Keresztelő János és Salome,
    • János-passió.[3]
A vár lovagterme

Az életmód- és vívásrekonstrukcióhoz megfelelő környezetet biztosít a 2014-ben felújított diósgyőri vár. A bemutatókat – az időjárástól függően – a hangulatos belső udvarban vagy a Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb gótikus lovagtermében tekinthetik meg a nézők. A lovagrend tagjai rendszeresen szerepelnek a hollókői várban rendezett történelmi fesztiválokon.[4][5]

Története

A hagyományőrző csapatot 1993-ban alapította Lénárt Attila és Lovász Emese,[6] azzal a céllal, hogy a haditorna eszközeivel jelenítsék meg Nagy Lajos király udvarának mindennapjait, közérthető módon, de tudományos igényességgel mutassák be az Anjou-kort.[7] Az egyesület tevékenységének egyik hangsúlyos területe a középkori harci kultúra, a történelmi európai harcművészetek alapos tanulmányozása.

Lénárt Attila

25 éven keresztül volt a diósgyőri hagyományőrző csapat vezető oktatója (középkori vívás, birkózás, közelharc stb.). 2019 augusztusában a jubileumi, XX. Középkori forgatag rendezvényen a lovagrend tagjai ünnepélyesen búcsúztatták a leköszönő harcművészeti oktatót.[8]

Lovász Emese

Dr. Lovász Emese régész – a Magyar Régész Szövetség alapító tagja – folytatta a Diósgyőri vár környéki feltárási munkálatokat, melyeket Czeglédy Ilona kezdett el 1962-ben. 2002-ben kutatásokat végzett a vizesárok, az egykori Huszárvár, a Várfürdő, és a feltételezett legkülső kerítések helyszínein. 2011-ben feltárta egy Árpád-kori falu házait a későbbi Lovagi tornák területén. Közreműködött a Diósgyőri vár felújításának I. ütemében: Lovász Emese készítette az új kiállítási koncepciót és forgatókönyvet, amely alapján megelevenedik a korábbi romos műemlék.

2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki „a történelmi jelentőségű Diósgyőri vár rekonstrukcióját előkészítő történeti és régészeti kutatások során nyújtott értékes munkája elismeréseként.”[7][9]

Érdekességek

  • A diósgyőri várban rendezett középkori jellegű fesztiválok – pl. A Királynék tavasza (április), Diósgyőri várjátékok (május), Középkori forgatag (augusztus) – során dr. Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze személyesítette meg Kotromanić Erzsébetet, I. Lajos király feleségét, míg férje, Lénárt Attila jelenítette meg I. Lajost, a lovagkirályt.[10]
  • A lovagrend tagjai (Boholy Kristóf, Mandzák Ákos, Lénárt Attila, Lovász Emese)[11] szerepelnek a Pazirik Informatikai Kft. által készített egyik filmben, amely Diósgyőr várát mutatja be hagyományos mozgóképekkel ötvözött 2D- és 3D-animáció, illetve légifelvételek segítségével.[12] Lovász Emese szakértőként is közreműködött a film elkészítésében.

Jegyzetek

  1. ↑ Budai Gábor: Ismét élettel és izgalommal telik meg a Diósgyőri vár!'. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  2. ↑ Sárkányölő Szent György lovag legendája. youtube.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)
  3. ↑ A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend nagypénteki János-passió előadása
  4. ↑ Pünkösdölés és középkori várjáték Hollókőn (2015)
  5. ↑ Kenyérszegés és ostromjáték Hollókőn
  6. ↑ Interjú Dr. Lovász Emese régésszel
  7. ↑ a b Vár
  8. ↑ Király urunk (2019)
  9. ↑ 'Balog Zoltán állami kitüntetéseket adott át'. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  10. ↑ Boon
  11. ↑ Csapattagok
  12. ↑ Régi váraink, új fényben (Diósgyőr)

Források

  • ↑ Vár: A tárgyak mögött rejlő lélek kutatója (2017)
  • ↑ Boon: Arcok a megyéből: Lovász Emese régész – A vár régésze a királyné szerepében (2012) Archiválva 2017. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Videók

  • Egész szívvel – Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend. youtube.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)

Kapcsolódó szócikkek

  • Miskolc Miskolc-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap