Eckernförde

Eckernförde
Eckernförde címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Schleswig-Holstein
Járás	Rendsburg-Eckernförde
Polgármester	Jörg Sibbel
Irányítószám	24340
Körzethívószám	04351
Rendszám	RD, ECK
Testvérvárosok	Lista Brzeg Macclesfield Hässleholm község Tanga Nakskov Bützow
Népesség
Teljes népesség	21 507 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 169,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	3 m
Terület	18.39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 28′ 27″, k. h. 9° 50′ 16″54.474166666667, 9.837777777777854.474167°N 9.837778°EKoordináták: é. sz. 54° 28′ 27″, k. h. 9° 50′ 16″54.474166666667, 9.837777777777854.474167°N 9.837778°E
Eckernförde Pozíció Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Rendsburg-Eckernförde térképén
Eckernförde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eckernförde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eckernförde a Keleti-tenger mellett fekszik. Kieltől 25 km-re északészaknyugatra terül el.

Földrajz

A város hosszan a szárazföldbe nyúló tengeröböl (Eckernförder Bucht) belső csücskén épült.

Történelem

Eckernförde kezdeteiről nem maradt fenn túl sok írott adat. Körülbelül 1210-ben kezdődött meg a Szent Nicholas Kaufmannskirche építése. Eckernförde ekkor a Fræzlæt közigazgatási körzethez tartozott, amelyet az Eckernförde vezetett. 1302-ben Eckernförde-t először említették városként.

A reformáció során Eckernförde, a környék többi településéhez hasonlóan evangélikus lett.

A város a 18. században tapasztalta az első gazdasági fellendülést a halászati kikötő és az ipari területén (például a Eckernförder fajansz).

Az 1831-ben itt létesítmény üdülőhely a halászat mellett újabb turisztikai hagyományt teremtett Eckernförden.

1848-ban a Schleswig-i hercegségben is kitört a polgárháború. Eckernförde gyorsan a Schleswig-Holsteiner irányítása alá került. 1849. április 5-én Eckernförde Schleswig-Holstein dán megszállási kísérletének háborús célpontjában volt.

1864-1866 között a Dán Monarchiától való elválás és a Poroszországhoz való kapcsolódás által Eckernförde elvesztette kereskedelmének nagy részét. Egyre inkább a gyorsan fejlődő haditengerészeti Kiel árnyékába került. Eckernförde 1867 és 1970 között járási székhely volt.

Az 1872 november 13.-i nagy vihar és árvíz idején Eckernförde szenvedte el a legtöbb kárt Balti-tenger tengerparti üdülőhelyei közül. Az egész város területe napokig víz alatt volt, 78 ház megsemmisült, 138 ház megsérült és 112 család lett hajléktalan.

1912 óta Eckernförde helyőrségi város és haditengerészeti bázis székhelye.

Politika

A városi tanácsnak 27 tagja van:

• CDU 8
• SPD 7
• Die Linke 1
• Zöldek 3
• SSW 2
• BF 5
• FDP 1

Gazdaság

Bár a környéket egykor többnyire elkerülte az idegenforgalom, a vidéken többnyire csak 1945 után fedezték fel a hely szépségeit. Eckernfölde azonban már 1831 óta hivatalosan is fürdőhely, ma 4 km hosszú tengerparti stranddal rendelkezik. Az idegenforgalom mellett fő iparága a halászat és a halfeldolgozás, de a 18. században fajanszgyártásáról is nevezetes volt.

Kultúra

Eckernförde számos műemlék jellegű rendelkezik; mint például a Borbyer partján fekvő nagy fürdőpark vagy a gyógyfürdő. A legrégibb felsorolt műemlék a Borby-templom, a legfiatalabb az Lorenz-von-Stein-Ring épületében működő új Alkalmazott Tudományi Egyetem.

Fontosabb épületei a Városháza (Rathaus), melynek alapjai a 14. századból valók. A Városháza mellett áll a nyerges tetejű, torony nélküli Miklós-templom (Nikolaikirche), az 1416-ban tűzvész által elpusztított egykori román templom helyén.

A nagy fürdőparkban több tárgy is emlékeztet az 1849-es csatára, amit a németek a dánokkal vívtak. Borby peremvárosában pedig késő román kori templom látható, kő keresztelő medencéjén 13. századi domborművel.

Nevezetességei

• Miklós templom (Nikolaikirche)
• Múzeum
• Nagy fürdőpark

Galéria

• 
  Eckernförde látképe, részlet
• 
  Strand
• 
  Víztorony
• 
  Eckernförder Zeitung
• 
  Ostsee-Info-Center
• 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Eckernförde című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
• Eckernförde a YouToubeon: [1]

Jegyzetek