Farkosférgek

Farkosférgek
Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor
Ottoia prolifica lenyomata
Ottoia prolifica lenyomata
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Csoport: Scalidophora
Törzs: Farkosférgek (Priapulida)
Théel, 1906
Rendek
  • Halicryptomorpha
  • Meiopriapulomorpha
  • †Ottoiomorpha
  • Priapulomorpha
  • †Selkirkiomorpha
  • Seticoronaria
    • rendbe sorolatlan, kihalt nem: †Eximipriapulus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Farkosférgek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Farkosférgek témájú kategóriát.

Ancalagon minor (rekonstrukció)

A farkosférgek (Priapulida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Scalidophora klád három törzsének egyike.

Származásuk, elterjedésük

A klád három törzse[1] közül először a páncélosférgek (Loricifera) váltak külön, így a farkosférgek az övesférgecskék (Kinorhyncha) testvércsoportja. Hosszú evolúciós idejük miatt képviselői a Föld valamennyi tengerében megtalálhatóak.

Megjelenésük, felépítésük

Néhány centiméter hosszú testük előtörzsre és a tulajdonképpeni törzsre tagolódik; utóbbin 25 hosszanti borda húzódik végig. A törzs lebenyes szerkezetű farokfüggelékben végződik. Szelvényezettséget nem mutatnak. Nincsenek véredényeik és ezzel keringési rendszerük, de testfolyadékukban előfordulhat egy, a gáz szállítására alkalmas színanyag, a hemerythrin.

Életmódjuk, élőhelyük

Kizárólag tengerekben fordulnak elő, ahol a parthoz közel, az iszapban élnek. Igen érzékenyek a víz oxigéntartalmának változására, ezért ezt jelző indikátorszervezeteknek tekintik őket.

Posztembrionális fejlődésük módja az úgynevezett kifejlés. A lárvák sokszor évek alatt, számos vedlés után érik el az ivarérett állapotot.

Jegyzetek

  1. Telford MJ, Bourlat SJ, Economou A, Papillon D, Rota-Stabelli O (2008. April). „The evolution of the Ecdysozoa”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 363 (1496), 1529–37. o. DOI:10.1098/rstb.2007.2243. PMID 18192181.  

Források

  • Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 15.
  • Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor: Állattan Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap