Felsőtold

Felsőtold
A harangtorony
Felsőtold címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Nagyváradi István (független)[1]
Irányítószám	3067
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	130 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″47.96807, 19.6090147.968070°N 19.609010°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″47.96807, 19.6090147.968070°N 19.609010°E
Felsőtold Pozíció Nógrád vármegye térképén
Felsőtold weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtold témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőtold község Nógrád vármegyében, a Pásztói járás északi részén; a járás egyik legkisebb falva. Az alsótoldi körjegyzőséghez tartozik.

Fekvése

A falu a Cserhát dombjai közt, a Zsunyi-patak völgyében épült; a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet határa a falu szélén húzódik, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Szécsény és Pásztó felől is megközelíthető – előbbitől körülbelül 18, utóbbitól 12-13 kilométerre fekszik –, áthalad a közigazgatási területén a két várost összekötő 2122-es út. A faluközpont főutcája a 2122-esből, annak a 18+850-es kilométerszelvénye közelében északkeleti irányban, Garáb felé kiágazó 21 145-ös út; ezen kívül a község közigazgatási területének északi, Nagylóc felőli szélén ágazik ki a 2122-esből a Hollókőre vezető 21 146-os út is.

Története

Alsó- és Felsőtold határában, a Mogyorós-Sástó dűlőben mintegy ezeréves, több szintből álló temetkezési helyet tártak fel, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel.

A mostani Alsó- és Felsőtold elődje az Árpád-házi királyok idején létezett, Told nevű község – ez 1327-ben és 1470-ben is bizonyítottan a Toldi családé volt. Ez a falu a török időkben elpusztult, az 1715-1720 évi összeírásokban még nem fordult elő, tehát csak 1720 után települt újra.

1770-ben Kubinyi Gáspár, ifj. Darvas József, Gedey Adám és a Beniczky család volt a földesura, később báró Hellenbach József birtokába került; özvegye, utána gróf Chorinszky Igóé lett, majd az 1900-as évek elején gróf Wilczek Frigyes és Pátkay Dániel dr. voltak a nagyobb birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 312 lakosából 310 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 25 evangélikus, 8 izraelita volt.

A falunak soha nem volt saját temploma. Az egyemeletes, fagúlával fedett késő barokk római katolikus harangtornyot 1800 körül (lehet, hogy 1782-ben)^[3] emelték. Harangját Wieland Ádám öntötte Vácott, 1775-ben.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nagyváradi István (független)^[4]
• 1994–1998: Nagyváradi István (független)^[5]
• 1998–2002: Nagyváradi István (független)^[6]
• 2002–2006: Nagyváradi István (független)^[7]
• 2006–2010: Nagyváradi István (független)^[8]
• 2010–2014: Nagyváradi István (független)^[9]
• 2014–2019: Nagyváradi István (független)^[10]
• 2019–2024: Nagyváradi István (független)^[1]
• 2024– :

Gazdaság

A falu lakossága évszázadokon át földművelésből és állattenyésztésből élt.

A település szerkezete

A múlt században kialakult faluszerkezet jórészt megmaradt. A keskeny utcák a domborzathoz alkalmazkodva kanyarognak. A telkek beépítése fésűs. Fennmaradt sok jellegzetes, deszkamellvédes, tornácos, faragott oromdeszkázatú, kontyolt nyeregtetős palóc lakóház a 20. század elejéről.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 2,3%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 11,4% (8,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% görög katolikus, 0,8% ortodox, 3,9% egyéb keresztény, 11,8% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).^[13]

Látnivalók

• A Szent Imre katolikus kápolna mellett álló, késő barokk harangtorony:
• népi lakóházak
• Kéz-kilátó

Jegyzetek

Források

• Nógrádtár
• Harangtorony^{[halott link]}
• Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája, 2010: A mohácsi Toldy család
• A pásztói kistérség fejlesztési programja Archiválva 2012. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Felsőtold a Cserhát Naturpark oldalán
• Felsőtold a funiq.hu-n
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései