Franciaország császára

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Franciák császára
(franciául: Empereur des Français)
Császári címer
Császári címer
Utolsó III. Napóleon császár 1852. december 2. – 1870. szeptember 4.
Utolsó
III. Napóleon császár

1852. december 2. – 1870. szeptember 4.

Adatok
ElsőI. Napóleon
UtolsóIII. Napóleon
Uralkodóház Bonaparte-ház
NyughelyInvalidusok háza, Párizs
RezidenciaTuileriák, Élysée-palota, Párizs

Regnálás kezdete1804. május 18.
1852. december 2.
Regnálás vége1815. június 22.
1870. szeptember 4.

ElődFrancia király
UtódFrancia király
Sablon • Wikidata • Segítség

A francia császár (franciául: Empereur des Français) az Első és a Második Francia Császárság uralkodója volt.

Részletek

A császár a Bonaparte-ház által használt cím és hivatal attól kezdve, hogy a Szenátus 1804. május 18-án Napóleont császárrá kiáltotta ki, majd 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyház székesegyházban a koronával a franciák császárává koronázták.[1]

A cím hangsúlyozta, hogy a császár „a francia nép” (a nemzet) felett uralkodott, nem pedig Franciaország (az állam) felett. A „ francia király ” régi képlete azt jelezte, hogy a király személyes tulajdonként birtokolta Franciaországot. Az új kifejezés alkotmányos monarchiát jelzett.[2] A címet szándékosan azért hozták létre, hogy megőrizzék a Francia Köztársaság megjelenését, és hogy megmutassák, hogy a francia forradalom után a feudális rendszer felhagyott, és nemzetállam jött létre, amelyben egyenrangú állampolgárok voltak a császár alattvalói. (1809. január 1. után az államot hivatalosan Francia Birodalomként emlegették.[3])

A "franciák császára" címnek azt kellett volna demonstrálnia, hogy Napóleon megkoronázása nem a monarchia helyreállítása, hanem egy új politikai rendszer, a Francia Birodalom bevezetése volt. Napóleon uralma 1815. június 22-ig tartott, amikor is vereséget szenvedett a waterlooi csatában, száműzték és bebörtönözték Szent Ilona szigetére, ahol 1821. május 5-én halt meg. Uralkodását az 1814-es Bourbon-restauráció és Elbába való száműzése szakította félbe, ahonnan kevesebb mint egy évvel később megszökött, hogy visszaszerezze a trónt, és még 111 napig uralkodott császárként végső veresége és száműzetése előtt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Teljes címek

A francia császárok különféle címekkel és követelésekkel rendelkeztek, amelyek a Bonaparte-ház által uralt földek földrajzi kiterjedését és sokféleségét tükrözték.

I. Napóleon

I. Napóleon császári és királyi felsége, Isten kegyelméből és a köztársaság alkotmányából Franciaország császára, Olaszország királya, a Rajnai Szövetség védelmezője, a Svájci Államszövetség közvetítője és Andorra társhercege.

II. Napóleon

Ő Császári Felsége II. Napóleon, Isten kegyelméből és a Köztársaság alkotmányából, Franciaország császára és Andorra társhercege.

III. Napóleon

Ő császári felsége, III. Napóleon, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából, a franciák császára és Andorra társhercege.[4]

A császárok listája

Első Francia Birodalom

Bővebben: Első Francia Császárság
Portré Név Regnálás

kezdete

Regnálás

vége

Uralkodóház Jegyzet
1.
Ő császári és királyi fensége
I. Napoleon
francia császár
1804. május 18. 1814. április 11.
Bonaparte-ház

Száz nap

Bővebben: Száz nap

I. Napóleon császár száműzetése ellenére az Első Francia Birodalom császáraként tartják számon.

Portré Név Regnálás

kezdete

Regnálás

vége

Uralkodóház Jegyzet
(1.)
Ő császári és királyi fensége
I. Napoleon
francia császár
1815. március 20. 1815. június 22.
Bonaparte-ház
2.
Ő császári fensége
II. Napoleon
francia császár
1815. június 22. 1815. július 7.
Bonaparte-ház
I. Napoleon fia

Második Francia Birodalom

Bővebben: Második Francia Császárság
Portré Név Regnálás

kezdete

Regnálás

vége

Uralkodóház Jegyzet
3.
Ő császári fensége

III. Napoleon

francia császár
1852. december 2. 1870. szeptember 4.
Bonaparte-ház
I. Napoleon unokaöccse

Jegyzetek

  1. Thierry: The Proclamation of Empire by the Sénat Conservateur. napoleon.org. Fondation Napoléon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
  2. Philip Dwyer, Citizen Emperor: Napoleon in Power (2013) p 129
  3. Decree upon the Term, French Republic. napoleon-series.org
  4. Napoleonic Titles and Heraldry. heraldica.org

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor of the French című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Franciaország uralkodói
  • m
  • v
  • sz
Karoling-ház
Capeting-ház
Valois-ház5
Bourbon-ház5
Bonaparte-ház
Bourbon-ház5
Orléans-ház6
Orléans-i Lajos Fülöp, „a polgárkirály”
1 A Lajos nevű uralkodókat Jámbor Lajostól, az egységes Frank Birodalom utolsó császárától számítják.    2 Gyakran szerepel II. Karlmann néven.
3 A Capeting-ős Róbertida-ház tagja, nem Karoling.    4 A Bozonida-ház tagja, nem Karoling.    5 A Capeting-ház oldalága.    6 A Bourbon-ház oldalága.