Gábor Ignác

Gábor Ignác
Született	Lederer Ignác 1868. április 13. Abaújkomlós
Elhunyt	1945. január 10. (76 évesen) Budapest
Álneve	Ignis
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Raiss Izabella Lucia
Gyermekei	Gábor György Gábor Marianne
Foglalkozása	irodalomtörténész, műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Ignác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gábor Ignác, született Lederer Ignác^[1] (Komlós, 1868. április 13. – Budapest, 1945. január 10.^[2]) irodalomtörténész, műfordító.
Gábor Marianne festőművész és Gábor György író apja.

Életpályája

Lederer Gábor és Klein Sarolta fia. A gimnáziumot Losoncon, az egyetemet Budapesten és a párizsi Sorbonne-on végezte. Az 1900-as évek elején a budapesti Munkácsy Mihály utcában fiúnevelő intézetet alapított, melyet évtizedeken át vezetett. 1909-ben létrehozta és öt éven át vezette a Vándordiák Egyesületet (turistaegyesület), szerkesztette a Vándordiák Évkönyvet. Az első világháború idején diákszociális akciókat irányított. 1918–19-ben megindította és szerkesztette a Forradalmi Könyvtár c. sorozatot. Verstani tárgyú munkái élénk vitákat váltottak ki. Több költői munkát, köztük az ó-izlandi Edda-dalokat és héber költők műveit fordította magyarra. Fordított még szanszkritból (pl. Mritsakatika c. dráma), hollandból (Multatuli), franciából és olaszból is. Bánóczi Józseffel együtt szerkesztette a Népszerű Zsidó Könyvtár c. sorozatot. E sorozat részeként jelent meg az 1920-as évek elején a humanizmus korának itáliai zsidó költőjéről, Manoellóról (Imánuel Haromí) írt monográfiája.

Negyvenéves korában, 1908-ban vették fel a Reform páholyba, később a Március, majd a Világosság páholy munkájában vett részt.

A nyilasok – veje, Rónai Mihály András családjával együtt – 1945. január 10-én a budapesti Liszt Ferenc téren (más forrás szerint Lövölde téren^[3]) agyonlőtték. Feleségét, született Raiss Izabella Luciát szintén nyilasok ölték meg (Gönyű, 1944. december 10.)^[3][4]

Emlékezete

• A Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak kimagasló ifjúság (utánpótlás) nevelési tevékenységét Gábor Ignác emlékérem adományozásával ismeri el.
• A Pomáz fölötti Mosolygóhegyen egy pihenőt neveztek el róla. Az egykori Fiúnevelő Intézete falán emléktábla őrzi a nevét, Újpesten parkot, a Bajza utcában iskolát neveztek el róla.
• Szülőfalujában, a mai Füzérkomlóson is tábla őrzi emlékét.

Főbb művei

• A magyar ősi ritmus (Budapest, 1908)
• A magyar ritmus problémája (Budapest, 1925)
• A magyar ritmika válaszútja (Budapest, 1942)
• Alharízi, egy középkori héber költő (Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997).

Jegyzetek

Források

• Bóka László: Gábor Ignác. (In: Magyar mártír írók antológiája, Budapest, 1947; 62. o.)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 302. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• [Raj Tamás] Archiválva 2007. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben: Gábor] (Új Élet]

További információk

• Gábor Ignác: Az ógermán vers és az ősi magyar ritmus
• Gábor Ignác: A magyar ritmus problémájához
• Vándordiák Egyesület
• Szabályzat az MTSZ kitüntetések odaítéléséről Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szabadkőműves Wiki