Göröginye

Göröginye (Ohradzany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1317
Polgármester	Andrea Kličová
Irányítószám	067 22
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	631 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188 m
Terület	11,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778, 21.8448.997778°N 21.840000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778, 21.8448.997778°N 21.840000°E
Göröginye weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Göröginye (szlovákul: Ohradzany, korábban Ochránce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 10 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a késői kőkorban is éltek emberek.

Feltételezések szerint a település egyike a terület legrégibb településeinek, valamikor a 10. század táján keletkezett, de írott forrásban csak 1317-ben jelent meg először („Geregynne” alakban) Károly Róbert király oklevelében. Ekkor a homonnai uradalom tartozéka lett és a 16. századig az is maradt. Templomát már az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzék említi. 1550 körül lakói reformátusok lettek. 1557-ben 8 adózó portát számláltak a községben. Később a Csákyak birtoka lett. 1715-ben a faluban két malom működött, 52 házából 20 lakatlan volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GÖRÖGINYE. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Csáky Uraságnak szép mulató helye.”^[2]

A 19. században a Csákyak mellett az Andrássy és a Máriássy családé. 1828-ban 76 ház állt a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Göröginye, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 561 kath., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1264 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Csáky László örökösei. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

Iskoláját 1884-ben alapították.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Göröginye, tót kisközség, 135 házzal és 791 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s a Drugethek bírták, míg később a gróf Csáky, az Orosz s a Szirmay családoké lett. Most Ehrenheim Ferdinándnénak van itt nagyobb birtoka. 1788-ban a község járási székhely volt. A faluban katholikus templom áll fenn, melynek építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Vitézvágás-puszta melyről sokkal régibb adatok szólanak, mint Göröginyéről. Már 1451-ben a Drugethek birtoka és ezután Göröginye sorsában osztozott, mely utóbbi csak az 1598-iki összeírásban szerepel először. Vitézvágásnak a XVIII. században Vitezócz eltótosított neve is volt.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

1940. április 16-án hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melynek következtében a házak kétharmada leégett.

Népessége

1910-ben 973-an, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 622 lakosából 607 szlovák volt.

2011-ben 640 lakosából 625 szlovák.

Nevezetességei

• A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1939-ben építették.

Híres emberek

• Itt született 1934. március 2-án Alojz Tkáč kassai érsek.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Göröginye Szlovákia térképén
• E-obce.sk