Göran Wahlenberg

Göran Wahlenberg
Született	1780. október 1.[1][2]
Elhunyt	1851. március 22. (70 évesen)[3][2] Uppsala Cathedral Assembly[3][2]
Állampolgársága	svéd
Foglalkozása	botanikus pteridológus egyetemi oktató gombabiológus rajzoló író orvos természettudós
Iskolái	Uppsalai Egyetem
Kitüntetései	Lundblad prize (1820)
Sírhelye	Uppsalai régi temető (Kvarter: 04 Gravplats: 0252)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Göran Wahlenberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Göran Wahlenberg (Svédország, Värmland megye, Skarphytta k. Filipstad, 1780. október 1. – Svédország, Uppsala, 1851. március 22.) svéd orvos, botanikus, földrajztudós, geológus.

Életpályája

Az Uppsalai Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1806-ban; 1826-tól az Egyetem botanika tanára, majd 1829–1851 között botanika és orvostudomány tanára. Skandinávia, Finnország, a Kárpátok és az Alpok növényzetének kutatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wahlenb.”.

1813 júniusától októberéig botanikus és egyéb kutatásokat végzett a Magas-Tátrában, az Alacsony-Tátrában, a Nagy- és Kis-Fátrában. A Nyugati- Magas- és Bélai-Tátra sok völgyét járta be, több csúcson is járt: Klin, Rohács, Kriván (kétszer), Lomnici-csúcs, Bolond-Gerő, Mészárszékek, Homlokos, Farcsík. A Tátra lengyel oldalán nem járt, csak körbeutazta.

Több útján Mauksch Tamás kísérte el.

Már egy év múlva kiadta a

• Flora Carpatorum Principalium, Göttingen 1814. - című művét.

Ez a mű a Tátrával foglalkozó irodalom egyik legfontosabb, klasszikus műve. Megírásához felhasználta elődei munkáját és növénygyűjteményeit, például Mauksch Tamásét, de alapvetően saját -- a terepen végzett -- kutatásain, megfigyelésin alapul. Több megállapítása a Tátra-kutatás jelentős előrehaladását jelenti, nem csak botanikai szempontból. A mű lényege a tátrai flóra feldolgozása (1346 egyed), de ezenkívül az első részében közli a Tátra leírását, főbb topográfiai pontját, klímáját, a saját barometrikus méréseit és egyéb megfigyeléseit. A mellékelt Tátra térkép is a tátrai térképészet egyik főműve, mivel egy szintvonalas térkép prototípusa (az első szintvonalas térkép csak 1857-ben jelent meg). Neve megmaradt a Saxifraga wahlenbergii kőtörő, valamint a Furkota-völgyben található Wahlenberg-tavak, a Felkai-völgyben az egyik virágoskert Wahlenberg-kert nevében. A Téry-menedékház falán emléktáblája látható. A Spitzbergákon is van egy Wahlenberg-gleccser és egy Wahlenberg-öböl.

Magáról a Kárpátok régiójáról művében nem éppen a leghízelkedőbben azt írja, hogy: "terra inhospitabilis et latronibus et barbaris hominibus plena" (nem vendégszerető táj, tele rablóval és barbárral). Ez a megjegyzése Joseph August Schultest, egy másik Tátra-kutatót szatirikus válaszra késztette: Epistola granulatoria in felicissimum et miraculosum excessum Dni Georgii Wahlenberg, Sueci, ex Ungaria nostra (1915) (Köszönőlevél a svéd Wahlenberg Georg úr csodával határos szerencsés kijutásért Magyarországról).

Jegyzetek

Irodalom

• Johan Emanuel Wikström: Lefnads-teckning… Doctor Georg Wahlenberg, (Kongl. Vetenskaps-Akademiens Handlignar, 1851., Stockholm 1853.
• Bronislaw Gustawicz: Pomiary tatranskie, (Pamietnik Towarystwa Tatranskiego, Kraków, 8, 1883.)
• Bronislaw Gustawicz: Jerzego Wahlenberga pomiary barometryczne w Tatrach…, (Sprawozdanie Komisji Fizjograficznej, Kraków, 29, 1894.
• Svenska män och kvinnor. Biografisk uppslagsbok, 8, Stockholm 1955.
• Józef Szaflarski: Poznanie Tatr, Warsó, 1972., XVII. és XVIII. kötet.