Gergely

A Gergely^[1] magyar férfinév, a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése 'éber', 'őrködő',^[2] < görög γρήγορος (grégorosz) 'őrködő' < koiné ἐγρήγορος (egrégorosz) 'éber', 'ébren van' < ógörög ἐγείρειν/ἐγείρω (egeirein/egeiró) 'ébredni'/'ébredek'. A magyar név kialakulása: a Grégoriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr<ger) majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o<e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.^[3]

Rokon nevek

• Gergő:^[1] a Gergely név becenevéből önállósult.^[2]
• Gerő:^[1] a Gergely név régi magyar becenevéből önállósult.^[2]
• Gregor:^[1] a Grégoriosz rövidülése.

Becenevek

• Gergely: Gergelyke, Gerő, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Gergő, Gergőke, Gergőcske, Geruska, Gegőce, Gergőce, Gergi, Gergőci^[4][5]
• Gergő: Gergőke, Gerő, Gege, Gerőke, Geri, Gerike, Gerus, Geruska^[6]

Gyakorisága

A Gergely a 16-18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19-20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán.^[3] Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt, a 2000-es években a Gergely a 38-48., a Gergő a 10-12. leggyakoribb férfinév, a Gerő nem szerepel az első százban.^[2][7][8]

Más nyelvű megfelelői

• angol: Greg(ory)
• belarusz: Rihor (Рыгор)
• bolgár: Grigor (Григор)
• finn: Reijo
• francia: Grégory vagy Grégoire
• görög: Grigoriosz (Γρηγόριος)
• grúz: Grigol (გრიგოლ)
• horvát: Grgur
• ír: Gréagóir
• latin: Gregorius
• lengyel: Grzegorz
• litván: Gregoras vagy Gregorijus
• német: Gregor
• olasz: Gregorio
• orosz: Grigorij (Григорий)
• portugál: Gregório
• román: Grigore vagy Gligor
• spanyol: Gregorio
• svéd: Greger
• szlovén: Grega vagy Gregor
• ukrán: Hrihorij (Григорій)

Névnapok

Gergely, Gergő, Gerő

• január 2.^[2]
• február 13.^[2]
• március 9.^[2]
• március 12.^[2]
• március 21.^[2]
• május 9.^[2]
• május 25.^[2]
• szeptember 3.^[2]
• november 17.^[2]

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés, vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években) 3 diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.^[3]

Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.^[3]

Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok

Egyéb Gergelyek

Vezetéknévként

A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece~Gecze~Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.^[3]

Az irodalomban

• Bornemissza Gergely a főhőse Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének.

A népnyelvben

• Gergely rázza a szakállát, mondták ha március 12-én havazott^[3]
• Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.^[3]
• gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve^[3]
• Gergely-napi virág, a hóvirág^[3]
• gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.^[3]

Földrajzi névként

• Gergely, település Horvátországban
• Gergelyiugornya, 1969-ben Vásárosnaményhez csatolt település
• Marcalgergelyi, település Veszprém vármegyében
• Egyházasgerge, Mihálygerge, települések Nógrád vármegyében
• Gergelyfalva, Gergelylaka, települések a Felvidéken

Egyéb

• gregorián énekek, régiesebb nevükön Gergely-féle énekek, egyszólamú, kíséret nélküli egyházi énekek
• Gergely-naptár, más néven gregorián naptár, mely XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik, és a ma is használatos naptár

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250