Gyöngyös koncér

Gyöngyös koncér
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Rutilus
Rafinesque, 1820
Faj: R. frisii
Tudományos név
Rutilus frisii
(Nordmann, 1840)
Szinonimák
  • Cyprinus wiresuba Güldenstädt, 1791
  • Gardonus wyrozub Walecki, 1863
  • Leuciscus frisii Nordmann, 1840
  • Leuciscus frisii caspius Lönnberg, 1900
  • Leuciscus frisii kutum (non Kamensky, 1901)
  • Rutilus frisii frisii (Nordmann, 1840)
  • Rutilus frisii velecensis Chichkoff, 1932
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyöngyös koncér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös koncér témájú kategóriát.

A gyöngyös koncér (Rutilus frisii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.[1] Népies neve: menyecske koncér.

Európában ritka és veszélyeztetett kategóriába sorolt az állománya, Magyarországon csak elvétve az idevetődő példányokkal lehet találkozni. Gazdasági jelentősége nincs természeti jelentőségét az adja, hogy a Felső-Duna medencéjének bennszülött faja.

Előfordulása

A gyöngyös koncér élőhelye a felső Duna-szakasz néhány tava, valamint ezek be- és kifolyó vizei Bajorországban (Chiem-tó), Ausztriában (Traun, Attersee és Mondsee). A törzsalak Rutilus frisii frisii mint vándorhal a Fekete-tenger északnyugati felének brakkvizeiben él, és ívás idején (március–április) a beömlő folyókba (Dnyeszter, Nyugati-Bug, Dnyeper, Don, Rion, Batum) úszik fel. A Kaszpi-tengertől északra lévő területeken, valamint Anatóliában is előfordul.

Hasonló fajok

Legkönnyebben a nyúldomolykóval és a fejes domolykóval lehet összetéveszteni, de az oldalvonalon található pikkelyszámuk eltér. Közeli rokona a leánykoncér oldalvonala mentén is kevesebb, 44–49 pikkely számolható. A paduc a szilvaorrú keszeg és az állas küsz pikkelyszáma ugyan hasonló, de a paducnak teljesen alsó állású a szája, a szilvaorrú keszegnek pedig az anális úszója lényegesen hosszabb és az állas küsz szája felső állású.[2]

Megjelenése

A hal teste orsó alakú, keresztmetszetében csaknem kerekded, feje kicsi. Lekerekített orra túlnyúlik a kissé ferdén álló kis szájnyíláson. Nagy, kerekded pikkelyei vannak. 62-67 az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 11-12, farok alatti úszója 12-14 sugarú. Garatfogai egysorosak, 6(5)-5. Háta feketés zöld, oldalai világosabbak, hasa ezüstösen csillogó. Hát-, farok- és mellúszói szürkék, a hasúszók és a farok alatti úszó világos pirosak. Hasoldala ívás idején vörhenyesen csillogó. Testhossza 40-60 centiméter, legfeljebb 70 centiméter és testtömege elérheti a 8 kilogrammot.[3]

Életmódja

Kisebb csapatokban a mederfenéken keresi táplálékát, mely gerinctelen szervezetek, mint talajférgek, apró rákok, rovar, lárvák, szúnyoglárvák és puhatestűek. Előfordul, hogy kisebb halakat és vízinövényeket is fogyaszt.[2] Legfeljebb 12 évig él.

Szaporodása

Mélyvízi hal, rendszerint távol marad a partoktól és a folyóvizek felső szakaszának kavicsos aljzatán ívik. Élőhelytől függően március–május között az ivarérett példányok a tavakba ömlő folyókba vagy a levezető csatornákba úsznak, esetleg a sekély vizű partszakaszokat keresik fel. A hímek fején és hátán nászkiütések jelennek meg. Ívásához ideális a 12-19 Celsius-fokos vízhőmérséklet. A nőstények által érlelt ikra mennyisége testtömeg-kilogrammonként 32-35 ezer, az ikraszemek átmérője 1,9-2,1 milliméter között változik.[2][3] Az ivadék 10-16 nap múlva kel ki az irkából.

Felhasználása

A gyöngyös koncért ipari mértékben halásszák. A halat tenyésztik is.

Jegyzetek

  1. Rutilus frisii (Nordmann, 1840). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  2. a b c Gyöngyös koncér – Rutilus frisii meidingeri (Heckel, 1852). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. [2010. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  3. a b Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  

További információk

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  • Black Sea Roach Rutilus frisii (Nordmann, 1840) (angol nyelven). BioLib.cz. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Gyöngyös koncér - Rutilus frisii. greenfo.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Rutilus frisii (Nordmann, 1840) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Sablon:Védett halak
  • m
  • v
  • sz
Védett és fokozottan védett halak
Halfaj neve Latin név Természetvédelmi érték (Ft)
Fokozottan védett halak
Dunai ingola Eudontomyzon mariae 100 000
Dunai galóca Hucho hucho 100 000
Lápi póc Umbra krameri 100 000
Magyar bucó Zingel zingel 100 000
Német bucó Zingel streber 100 000
Petényi-márna, magyar márna Barbus peloponnesius 100 000
Tiszai ingola Eudontomyzon danford 250 000
Védett halak
Állas küsz Chalcalburnus chalcoides 10 000
Botos kölönte Cottus gobio 10 000
Cifra kölönte Cottus poecilopus 10 000
Dunai hering Caspialosa kessleri 2000
Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 50 000
Fenékjáró küllő Gobio gibio 2000
Fürge cselle Phoxinus phoxinus 2000
Gyöngyös koncér Rutilus frisii 2000
Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 10 000
Homoki küllő Gobio kessleri 10 000
Kövi csík Noemacheilus barbatulus 2000
Kurta baing Leucaspius delineatus 2000
Leánykoncér Rutilis pigus 10 000
Pénzes pér Thymallus thymallus 10 000
Réti csík Misgurnus fossilis 2000
Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze 10 000
Sima tok Acipenser nudiventris 10 000
Sőregtok Acipenser stellatus 10 000
Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus 2000
Széles durbincs Gymnocephalus balon 2000
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus 2000
Tarka géb Proterorhinus semilunaris 2000
Kőfúró csík, törpecsík Sabanajewia aurata 2000
Vágó csík Cobitis teania 2000
Vágótok Acipenser gueldenstaedti 10 000
Vaskos csabak Leuciscus souffia 10 000
Viza Huso huso 10 000
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap