Híres komáromiak listája

A két Komáromban (magyarországi Komárom és szlovákiai Komárom, Komárno, Rév-Komárom, Öreg-Komárom) született, vagy a városhoz más miatt kötődő jelentősebb személyek listája olvasható alább. Csillaggal vannak jelölve azok, akiknek nevét közterület is viseli a városban.

Itt születtek

Komáromban született 1440. február 22-én V. László király.
Itt született 1622-ben Sinelli Imre bécsi püspök^[1]
Itt született 1628-ban Komáromi Csipkés György a magyar barokk protestáns teológiai irodalom képviselője, debreceni református tanár. Bibliafordítását Komáromi-biblia néven ismeri a szakirodalom.
Itt született 1631. október 26-án gróf Kollonich Lipót nyitrai, majd bécsújhelyi püspök, a magyar kamara elnöke, a magyar ellenreformáció vezéralakja.
Itt született 1694. augusztus 23-án Brentán Károly jezsuita hittérítő és felfedező.
Itt született 1728-ban Grossinger János Keresztély jezsuita tanár, zoológus.
Itt született 1742. november 8-án Simai Kristóf piarista tanár, drámaíró, szótárszerkesztő, az egyik első magyar szakácskönyv szerzője, az MTA l. tagja.
Itt született 1752-ben Szekér Joakim Alajos (1752–1810) szerzetes, hadtudományi író, tábori pap.
Itt született 1753. május 10-én Zay Sámuel orvos, természettudós.
Itt született 1754. július 11-én Cseh Szombathi János orvos, író.
Itt született 1760. szeptember 16-án Kultsár István történetíró, író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
Itt született 1768. január 25-én Döme Károly író.
Itt született 1786. augusztus 25-én Mindszenti Antal író.
Itt született 1795-ben Holéczy Mihály evangélikus lelkész és esperes.
Itt született 1797. június 6-án Gévay Antal történész.
Itt született 1797-ben Szórád Márton magyar csizmadia, dunapentelei parasztfelkelő.
Itt született 1806. július 28-án Farkas Lajos régész, író.
Itt született 1808. február 12-én Ghyczy Kálmán politikus, Komárom vármegye alispánja, képviselőházi elnök.
Itt született 1814. december 17-én Tóth Lőrinc író, jogtudós, publicista.
Itt született 1816. június 2-án Somogyi Alajos író.
Itt született 1819-ben Beöthy Zsigmond író, költő, jogász, jogi szakíró.
Itt született 1820-ban Beöthy Károly ügyvéd és Győr vármegye alügyésze, publicista.
Itt született 1821. április 6-án Samarjay Károly költő.
Itt született 1822-ben báró Vecsey József Alajos tábornok, kamarás, altábornagy, belső titkos tanácsos.
Itt született 1825-ben Ludassy Móric újságíró.^[2]
Itt született 1825. február 18-án Jókai Mór, a nagy magyar író, a márciusi ifjak egyike.
Itt született 1826. május 1-jén Beöthy László író, költő.
Itt született 1826. szeptember 5-én Virághalmi Ferenc író, honvédszázados.
Itt született 1828. november 29-én Rózsafy Mátyás újságíró, magyar honvéd, amerikai katona.
Itt született 1830-ban Gregorics Gábor városi levéltárnok.
Itt született 1830-ban Lendvay Benő orvosdoktor, megyei főorvos, orvosi szakíró.
Itt született 1830-ban Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus.
Itt született 1835. augusztus 10-én Beliczay Gyula zeneszerző.
Itt született 1846. május 27-én várbogyai Csepy Dániel ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró, Komárom város társadalmának jeles tagja.
Itt született 1848-ban Glöckner Berta színésznő.
Itt született 1852-ben Bányai Jakab tanár.
Itt született 1852-ben Kürthy Lajos földbirtokos, felvidéki főispán, kijelölt miniszter.
Itt született 1860-ban Takáts Sándor történetíró.
Itt született 1864. január 23-án Térfy Gyula magyar jogtudós, jogi író, az 1910-es, 1920-as évek jelentős kodifikátora.
Újszőny született 1865-ben Hittrich Ödön evangélikus főgimnáziumi tanár, ókortudós.
Itt született 1866-ban Haber Samu újságíró.
Itt született 1866-ban Alexander Krakauer dalszerző.
Itt született 1867-ben Diósy Lajos gyógyszerész, a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke 1912–1919 között.
Itt született 1867. (vagy 1871.) február 13-án Karczagné Kopácsy Júlia (ném. Julie Kopacsy-Karczag) színésznő.^[3]
itt született 1869. szeptember 16-án Térfi Béla erdőmérnök, államtitkár, miniszter és filatelista.
Itt született 1870-ben Lehár Ferenc zeneszerző.
Itt született 1872-ben id. Alapy Gyula magyar író, levéltáros, csehszlovákiai politikus.
Újszőnyben született 1873-ban Theodor Körner (1873–1957) osztrák katonatiszt, politikus, az Osztrák Köztársaság ötödik elnöke (1951–1957).
Itt született 1874-ben Goda Géza író, újságíró, műfordító.
Itt született 1878-ban Szijj Ferenc Komárom polgármestere, a Jókai Egyesület elnöke, tanácsos, zenész.
Itt született 1879-ben Tower Vilmos tábori főesperes.
Itt született 1879-ben Tuba Károly költő, író, újságíró.
Itt született 1880-ban Komáromi Kacz Endre festőművész.
Itt született 1882-ben Schmidthauer Lajos junior - gyógyszerész, orgonaművész.
Itt született 1883-ban Beke Ödön nyelvész, finnugrista, az MTA tagja.
Itt született 1885. január 15-én Horváth Géza magyar honvédezredes, hadbiztos, országgyűlési képviselő.
Itt született 1889-ben Dömötör János magyar királyi honvéd tábornok.
Itt született 1889-ben Franz Heckenast osztrák tiszt, ellenálló.
Itt született 1894. október 20-án Berecz Gyula szobrászművész.
Itt született 1894-ben Eugen Sturm-Skrla (Egge) festőművész.
Itt született 1894-ben Tárnok Gyula teológus, református lelkész.
Itt született 1895. január 8-án Zsolt Béla író, újságíró, a Nyugat második nemzedékének tagja.
Itt született 1898-ban Franz Krbek német matematikus, fizikus és főiskolai tanár.
Itt született 1898. március 15-én Beszédes Lajos magyar cserkészvezető, keramikus, főjegyző.
Itt született 1900-ban Ráfael Győző Viktor magyar festőművész, grafikus.
Itt született 1905-ben Szóbel Géza festő, grafikus.
Itt született 1910-ben Franz Rotter német szobrász.
Itt született 1915-ben Vida István jogász, szociálpolitikus, könyvtáros, tudományos kutató.
Itt született Kézdi Árpád (1919–1983) építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa.
Itt született 1926. július 7-én Dr. Somogyi Szilveszter baleseti sebészfőorvos, Batthyány-Strattmann László-díjas († 2006).
Itt született 1930-ban Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató.
Itt született 1942-ben Stirber Lajos zenepedagógus, karvezető.
Itt született 1942-ben Takáts Emőd szlovákiai magyar színész, rendező, színházigazgató.
Itt született 1946. október 27-én Ivan Reitman rendező.
Itt született 1956-ban Daniela Kapitáňová szlovák írónő.
Itt született 1957-ben Németh János színész.
Itt született 1958-ban Bartal Zsuzsa színésznő.
Itt született 1961-ben Petőcz Kálmán politológus, politikus, diplomata.
Itt született 1963-ban Kádek Heni magyar énekesnő, színésznő, művésztanár.
Itt született 1966-ban Tarics Péter újságíró, közíró.
Itt született 1975-ben Kiss Szilvia színésznő
Itt született 1977-ben Németh Szilárd labdarúgó.
Itt született 1978-ban Sidi Péter világ-, és európa-bajnok sportlövő, számszeríjász.
Itt született 1979-ben Tarr György olimpiai ezüstérmes (Peking, 2008) kajakozó.
Itt született 1981-ben Riszdorfer Richárd olimpiai ezüstérmes (Peking, 2008) kajakozó.
Itt született 1981-ben Vlček Erik olimpiai ezüstérmes (Peking, 2008) kajakozó.
Itt született 1986-ban Priskin Tamás labdarúgó.
Itt született 1992-ben Habodász István magyar színész.
Itt született 1993-ban Rózsási Márk érdemes művész.
Szőnyben született Dukay Barnabás (1950) Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Egyetem tanára.
Szőnyben született Csonka Péter (1974) természetfotós.

Itt éltek

Lásd még: Ipari Szakközépiskola (Komárom), Selye János Gimnázium, Selye János Egyetem, Komárom ostroma (1848–49)

Itt oktatott Ecsedi János (1776–1813) református gimnáziumi tanár.
Itt oktatott Fenix Farkas Ignác (1784-1870) bencés szerzetes, paptanár, költő
A Rozália téren szállt meg Beck Vilma (1810-1851) írónő az 1848-49-es szabadságharc idején.
Itt volt 1878-1879-ben házfőnök és gimnáziumi igazgató Halbik Ciprián Gáspár (1840–1927) bencés szerzetes és tihanyi apát.
Itt oktatott Kamiss Hugó Ferenc (1823–1867) bencés gimnáziumi tanár.
Itt oktatott Magyary Szulpic Ferenc (1854-1887) bencés szerzetes, áldozópap és gimnáziumi tanár.
Itt oktatott Bausz Teodorik (1870-1906) bencés tanár.
Itt oktatott Bognár Cecil Pál (1883-1967) bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár.
Itt oktatott Gosztonyi Nándor (1891-1950) tanár, jószágkormányzó.
Itt élt és dolgozott Gyulai Rudolf (1848–1906) bencés rendi tanár, történész, tudományszervező, a Jókai Egyesület elődjének alapítója és mozgatórúgója.
Itt élt és dolgozott Stanislaus von Prowazek (Jindřichův Hradec, 1875. november 12. – Cottbus, 1915. február 17.) mikrobiológus. Henrique da Rocha Lima brazil kollégája róla nevezte el a Rickettsia prowazekii tífuszt okozó baktériumot.
Itt dolgozott Hans Tscherte (1480–1552) építőmester.^[4]
Itt dolgozott 1827-től Komlóssy Ferenc színművész.
Itt dolgozott Bottay Kálmán Pál (1859–1921) rajztanár, természettudós, entomológus, vadász.
Itt dolgozott Szendrey Imre (1866-1942) rajztanár, újságíró, lapszerkesztő, helytörténész.
Itt dolgozott Baranyay József (1876-1952) újságíró, könyvtáros, helytörténész.
Itt dolgozott Machnyik Andor (1888-1955) agrármérnök, gazdasági szakíró.
Itt dolgozott František Suchý Komárenský, később Pražský (1891-1973) cseh zeneszerző, a komáromi szlovák polgári iskola igazgatója^[5](wd)
Itt dolgozott 1917-ben Miloš Crnjanski (1893–1977) magyarországi szerb költő, író, diplomata.
Itt dolgozott Nehéz Ferenc (1912–1979) író, újságíró.
Itt dolgozott Jarábik Imre (1942–2019) szlovákiai magyar karnagy, népművelő.
Itt dolgozott Lelkes Júlia (1944) szlovákiai magyar színésznő, dramaturg, rendező.
Itt dolgozott Fabó Tibor (1964) Jászai Mari-díjas magyar színművész, színigazgató.
Itt dolgozott Mics Ildikó (1967) magyar színésznő.
Itt élt és muzsikált 1939 és 1945 között Fátyol Mihály makói cigányprímás.
Itt szolgált Bosnyák Benedek (1750–1809) benedek rendi pap.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Szerelmey Miklós (1803-1875) feltaláló, mérnök, litográfus, a színes litográfia hazai meghonosítója, a komáromi bankók nyomásának vezetője.
Itt szolgált Schnausz György (1804–1878) kurtakeszi alesperes.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Besze János (1811–1892) magyar író, liberális politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.
Itt szolgált mint várparancsnok 1849 április-májusában Guyon Richárd (1813-1856) tábornok
Itt szolgált káplánként Szemerényi Károly (1813–1898) magyar teológus pap, pozsonyi kanonok, Tardoskedd plébánosa. Semmelweis Ignác testvére.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Meszlényi Jenő (1814–1900) 1848-as honvéd ezredes, Kossuth sógora.
Itt szolgált káplánként Thaly Zsigmond (1814–1886) magyar mérnök, politikus, megyei táblabíró, az 1848-49-es magyar szabadságharcban honvéd ezredes, majd erődítési igazgató.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Oltósy Pál (1818-1894) 48-as százados, a magyar meggyfa-termesztés megteremtője, a szipkagyár alapítója.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Szillányi Péter (1822-1871) Klapka komáromi vezérkari főnöke, alezredes.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Radnich János (1825-1895) magyar jogász, magyar szabadságharcos tiszt.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Toplányi Sándor (1825-1886) magyar honvédfőhadnagy, az amerikai polgárháborúban százados a harmadik néger gyalogezredben.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Hamary Dániel (1826-1892) orvosdoktor, magyar királyi honvéd törzsorvos, 1848/49-es honvéd tüzérhadnagy, író, a márciusi ifjak egyike.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Hunyady László (1826-1898) 48-as honvéd zászlóalj-parancsnok, országgyűlési képviselő, főispán.
Itt is szolgált a szabadságharc alatt Takács Gyula (1826-1898) ügyvéd, szolgabíró, 48-as honvédfőhadnagy^[6]
Itt szolgált a szabadságharc alatt Horváth Endre Lajos (1827–1909) római katolikus plébános, bencés szerzetes, kanonok, városi képviselő, lapszerkesztő.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Kozlay Jenő (1826–1883) magyar honvédtiszt, az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Brogyányi Jenő (1830-1893) 1848-as százados, megyei hivatalnok.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Kruplanicz Kálmán (1830–1900) királyi tanácsos, főispán, ügyvéd, honvédhadnagy.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Szontagh Ábrahám (1830-1902) orvosdoktor, homoeopata gyakorló orvos.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Ifjabb Lendvay Márton (1830–1875) magyar színész.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Forster József (1831-1875) újságíró, lapszerkesztő.
Itt szolgált a szabadságharc alatt Supka Jeromos (1832-1891) honvéd tüzér, ciszterci szerzetespap, zirc-pilis-pásztói és szentgotthárdi apát, tanár.
Itt szolgált Nécsey József (1842-1929) verebélyi postamester, régiséggyűjtő, múzeumalapító.
Itt szolgált és itt nyugszik Molnár Nepomuk János (1850–1919) apát-plébános és országgyűlési képviselő, kanonok.
Itt szolgált Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.
Itt szolgált Geőcze Sarolta (1862–1928) tanítónőképezdei főigazgató, pedagógiai szakíró, szociológus, keresztényszocialista ideológus.
Itt szolgált Majláth Gusztáv Károly (1864–1940) erdélyi püspök, főrend, címzetes érsek.
Itt szolgált és itt nyugszik Majer Imre (1865–1936) pápai prelátus, bélai címzetes apát, szemináriumi rektor, komáromi apát-plébános.
Itt szolgált Magerl Károly (1871-1941) a komáromi 12. gyalogezred alezredes parancsnoka az első világháborúban.
Itt élt Richter János (1872-1934) plébános, országgyűlési képviselő.
Itt szolgált Flórián Károly (1878-1941) jogász, útleírások szerzője.
Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
Itt szolgált Eduard Haubner (1857–?) őrnagy, igazgató.
Itt tanult Jovan Rajić (1726-1801) görögkeleti szerb archimandrita.
Itt tanult Karcsú Antal Arzén (1827-1893) római katolikus pap, ferences szerzetes, kolostorfőnök, egyháztörténész, helytörténész.
Itt tanult Kollányi Ödön (1874-1957) tanár, kalocsai polgári iskolai igazgató, szerkesztő.
Itt tanult Vájlok Sándor (1913–1991) kritikus, művelődéstörténész.
Itt tanult Vaskovics Lajos (1919–1997) csehszlovák nemzetgazdász, megyei hivatalnok, SzSzK pénzügyminiszter helyettes.
Itt tanult Szőcs Ferenc (1935) fizikus, tudományos kutató.
Itt tanult és tanított Keszegh István (1950–2019) matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár.
Itt tanult Matusek Attila (1992) magyar színész.
Itt tanult Habodász István (1992) magyar színész.
Itt tanított Bodócs István (?-1984) történelem-földrajz szakos pedagógus Komáromban és Kőbányán
Itt esett fogságba Alois Friedrich Schönn festőművész.^[7]

Itt hunyt el

Itt akasztották fel 1849-ben Schulek Lajos evangélikus lelkészt.
Itt hunyt el 1826-ban Friedrich Deutschmann orgonaépítő.
Itt hunyt el 1874-ben Tury Oszvald bencés áldozópap és tanár.
Itt hunyt el 1878-ban Vagács Caesar János (1817–1878) Szent Benedek-rendi áldozópap és gimnáziumi igazgató.
Itt hunyt el 1940-ben Erdőssy István plébános.
Itt hunyt el 1956-ban Harmos Károly festő, grafikus.
Itt hunyt el 1973-ban Galambos Zoltán (1894-1973) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító.
Itt hunyt el 1993-ban Tok Béla helytörténész, muzeológus.
Itt hunyt el 2006-ban Szuchy M. Emil közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus.
Itt hunyt el 2010-ben Konrád József színész, rendező, fordító.
Itt hunyt el 2013-ban Jakab István nyelvész, oktató.

Irodalom

2016 Komáromi Lapok XXV/18 (október 26.)

Jegyzetek

↑ Galla Ferenc 2005: Ferences misszionáriusok Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 17–18. században. Budapest-Róma, 47.
↑ 1829
↑ Hajdu András 1990: A komáromi Szép Heléna -Berlinben. A Hét 35/37 (szeptember 14.)
↑ geschichtewiki.wien.gv.at
↑ Delta 2011. május 2. p. 15
↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara; Görföl Jenő 2023: A nyargonc - Takács Gyula volt negyvennyolcas honvéd naplója. Jóka, 47-49
↑ geschichtewiki.wien.gv.at