Harag

Ez a szócikk az érzelmi reakcióról szól. Hasonló címmel lásd még: Harag (egyértelműsítő lap).

Érzelmek
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy
Sablon:Érzelmek m v sz

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A harag egy intenzív érzelmi reakció.^[1] Az emberi lélek azon indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban, reményeiben csalódott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad.

Amikor személyes határainkat megsértik, vagy meg fogják sérteni, haragot érzünk.

A harag a megtorlással párosulva bosszúvá válik. Ha ez az érzés hirtelen, nagy erővel támad fel, a hirtelen harag (méreg) nevet kapja. A harag magasabb foka a düh.

William DeFoore, harag management író úgy jellemzi a haragot, mint egy kukta: csak egy bizonyos ideig tudjunk ezt az érzelmet lenyomni, azután ki fog robbanni.

A harag egy olyan érzelmi reakció, ami hatással van a testünkre. Aki haragot érez, annak megnövekszik a pulzusa, a vérnyomása, az adrenalin és noradrenalin hormon szintje. Néhányan a haragot a ’harcolj vagy menekülj’ agyi reakciójának ingerléseként is értékelik. A harag egy védelmi mechanizmus a félelem, sértettség vagy szomorúság elfedésére. A harag válik uralkodó érzéssé a viselkedésben, kognitívan és pszichológiailag, amikor valaki eldönti, hogy azonnal lépéseket tesz a kívülálló fenyegető erő megállítására.

A harag külsőleg megjelenhet az arckifejezésünkben, a testbeszédünkben, pszichológiai válaszreakciónkban, és agresszió formájában. Néhány állat például hangos hangokat ad ki, fizikailag nagyobbnak akar látszani, mutatja a fogait, és mereven bámul. A haraghoz tartozó viselkedésünk úgy van tervezve, hogy figyelmezteti a támadót, hogy hagyja abba a fenyegető viselkedést. Ritka az, amikor úgy történik fizikai veszekedés, hogy legalább az egyik fél ne fejezné ki a haragját. Bár a legtöbben a harag keletkezését annak eredményeképpen érzékelik, hogy „mi történt velük”. A pszichológusok viszont rámutatnak arra, hogy aki haragos könnyen tévedésbe eshet, mert a harag önvizsgálat és az objektív megfigyelőkészség csökkenését eredményezi.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Anger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Klésák (buddhizmus)
• Három méreg (buddhizmus)

Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!