Herencsvölgy

Herencsvölgy (Hriňová)
Herencsvölgy címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Gyetvai
Rang	város
Első írásos említés	1890
Polgármester	Stanislav Horník
Irányítószám	962 05
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	DT
Népesség
Teljes népesség	7182 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	669 m
Terület	126,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566666666667, 19.51666666666748.566667°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566666666667, 19.51666666666748.566667°N 19.516667°E
Herencsvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

Fekvése

Losonctól 37 km-re északra, a Szalatna partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek.

A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrinyova, puszta, Zólyom vmegyében, Miklósfalva fiókja: 176 kath. lakossal.”^[2]

Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb – Felsőherencs (Horna Hrinova), Krivec I és II, Szalánc (Slanec), Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Fehérvíz (Biele Vody), Szalatnahegy (Vrch Slatina), Magura, Snohy, Vrch dobroč – településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés vált a lakosság fő megélhetésévé. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

A második világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.

Népessége

1910-ben 7418-an lakták, ebből 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

2011-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.

2021-ben 7182 lakosából 6 (+4) magyar, 2 (+7) cigány, (+3) ruszin, 6781 (+4) szlovák, 29 (+13) egyéb és 364 ismeretlen nemzetiségű volt.^[3]

Neves személyek

• Itt született 1903-ban Domszky Pál történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. század jeles személyisége.

Nevezetességei

• Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Alapinformációk
• Herencsvölgy Szlovákia térképén
• E-obce.sk

Lásd még

• Fehérvíz
• Felsőherencs
• Kisszalánc
• Nagyszalánc
• Szalatnahegy