Homogén koordináták

Az olyan koordináta-rendszereket nevezik homogénnek, amelyekben a pontot azonosító rendezett pár (hármas, négyes stb.) elemeit egy nullától különböző számmal megszorozva ugyanazt a pontot azonosító párt (hármast, négyest…) kapjuk.

( x 0 , x 1 ) = ( μ x 0 , μ x 1 ) {\displaystyle (x_{0},x_{1})=(\mu \cdot x_{0},\mu \cdot x_{1})}

A homogén koordináták igazi jelentőségét az adja, hogy használatukkal az ideális térelemek (pont, egyenes, sík) is megadhatók.

Fontosabb típusok

  • Projektív koordináták.
  • Súlyponti (baricentrikus) koordináták.
  • Plücker-féle derékszögű homogén koordináták.

A projektív koordináta-rendszer az általános, a többi ennek speciális esete. (A magyar geometria tankönyvek egy része a nemzetközi terminológiával nem lévén összhangban, a Plücker-féle koordinátákat és csak ezeket nevezik homogénnek! )

Az egyenes (1D-tér) projektív koordinátái

A projektív rendszert az egyenesen kívüli pontból induló két bázis-vektorral - a 0 , a 1 {\displaystyle {\vec {a_{0}}},{\vec {a_{1}}}} - adjuk meg. A két bázis egy tetszőleges lineáris kombinációja egy olyan p = x 0 a 0 + x 1 a 1 {\displaystyle {\vec {p}}=x_{0}{\vec {a_{0}}}+x_{1}{\vec {a_{1}}}} vektort ad meg, aminek egyenese az adott egyenest egy P {\displaystyle P} pontban metszi.

Definíció: Az [ x 0 ; x 1 ] {\displaystyle [x_{0};x_{1}]} rendezett pár elemei a P {\displaystyle P} pont koordinátái.

A definíció következménye: [ μ x 0 ; μ x 1 ] = [ x 0 ; x 1 ] {\displaystyle [\mu x_{0};\mu x_{1}]=[x_{0};x_{1}]} , mert a μ {\displaystyle \mu } szorzó az x 0 a 0 {\displaystyle x_{0}{\vec {a_{0}}}} és az x 1 a 1 {\displaystyle x_{1}{\vec {a_{1}}}} vektor-komponenseket és ezzel a p {\displaystyle {\vec {p}}} eredőt arányosan nyújtja meg. A vektor egyenese nem változik, ugyanazt a P {\displaystyle P} pontot jelöli ki.

Súlyponti koordinátákat akkor kapunk, ha a bázisvektorok „végpontja” az egyenesre esik.

Az egyenes Plücker-féle koordinátáit az egyenesre merőleges és párhuzamos, egyenlő hosszúságú bázis-pár szolgáltatja.

Egységpont: A bázis-vektorok összege olyan pontot jelöl ki, melynek koordinátái E [ 1 ; 1 ] = [ μ ; μ ] {\displaystyle E[1;1]=[\mu ;\mu ]}

A koordináta-rendszer az egyenes három (különböző) pontjának kijelölésével egyértelműen megadható:

  • R = { A 0 , A 1 , E } {\displaystyle R=\{A_{0},A_{1},E\}} .

A sík (2D-tér) projektív koordinátái

Az egyeneshez hasonlóan a sík koordináta-bázisát is egy külső pontból indítjuk. A különbség csupán a dimenzióban van. A síkbeli P {\displaystyle P} pontot a bázis lineáris kombinációjával adott p = x 0 a 0 + x 1 a 1 + x 2 a 2 {\displaystyle {\vec {p}}=x_{0}{\vec {a_{0}}}+x_{1}{\vec {a_{1}}}+x_{2}{\vec {a_{2}}}} eredő-vektor egyenese döfi ki. A pontkoordináták eszerint:

  • P [ μ x 0 ; μ x 1 ; μ x 2 ] {\displaystyle P[\mu x_{0};\mu x_{1};\mu x_{2}]} .

A bázistól függetlenül is (anélkül, hogy a síkból kilépnénk) megadható a koordináta-rendszer a három alappont és az egységpont kitűzésével: R = { A 0 , A 1 , A 2 , E } {\displaystyle R=\{A_{0},A_{1},A_{2},E\}} . (Kikötés: A négy pont hármasával nem eshet egy egyenesbe!)

A súlyponti és a derékszögű homogén (az ábrán) koordináták ugyanúgy adódnak, mint az egyenesnél.

A 3D-tér projektív koordinátái

A térben a koordináta-rendszert a négy alappontjával (tetraéder) és az egységponttal tűzhetjük ki:

  • R = { A 0 , A 1 , A 2 , A 3 , E } {\displaystyle R=\{A_{0},A_{1},A_{2},A_{3},E\}} .

A súlyponti rendszer egységpontját az alaptetraéder geometriai súlypontjában kell felvenni. A térbeli Plücker-féle rendszer alappontjai és egységpontja a Descartes-rendszerével esnek egybe.

Rácspontok

Az egyenes projektív rácspontjai azok, amelyeknek koordinátáinak hányadosa egész szám. Mivel a hányados (arány) nem kommutatív, kétféle rácspont-sorozatot kapunk. Az egyik az

. . . , [ 1 ; 1 ] , [ 1 ; 0 ] , [ 1 ; 1 ] , [ 1 ; 2 ] , [ 1 ; 3 ] , . . . {\displaystyle ...,[1;-1],[1;0],[1;1],[1;2],[1;3],...}

A másik a reciprok rácsok sorozata

. . . , [ 1 ; 1 ] , [ 0 ; 1 ] , [ 1 ; 1 ] , [ 2 ; 1 ] , [ 3 ; 1 ] , . . . {\displaystyle ...,[-1;1],[0;1],[1;1],[2;1],[3;1],...}

A (piros) projektív skála rácspontjai megfelelnek egy centrálisan vetített (kék) számegyenes rácspontjainak. A sík projektív rácspontjai és a rácsvonalak alkotják a Möbius-féle hálót, mely a perspektivikus térábrázolásban játszik szerepet.

Irodalom

  • Hajós György: Bevezetés a geometriába - Tankönyvkiadó, Budapest, 1960.
  • Coxeter, H.S.M.: Projektív geometria - Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
  • Hack Frigyes: A 3D-grafika geometriai alapjai - ELTE-Mikrológia 43, 2002.
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap