II. Oszmán oszmán szultán

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából)
II. Oszmán
II. Oszmán (miniatúra a Topkapı palotából)
II. Oszmán (miniatúra a Topkapı palotából)

Oszmán szultán és kalifa
Uralkodási ideje
1618. február 26. 1622. május 20.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaI. Musztafa
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1604. november 3.
Isztambul
Elhunyt1622. május 20. (17 évesen)
Isztambul
Nyughelyekék mecset
ÉdesapjaI. Ahmed
ÉdesanyjaMahfiruz Hatidzse Hatun
Testvére(i)
HázastársaAkile szultána
II. Oszmán aláírása
II. Oszmán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Oszmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Oszmán (Isztambul, 1604. november 3.Isztambul, 1622. május 20.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1618-tól haláláig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Mahfiruz Hatidzse Hatun volt.

Élete

Ifjúkora

Oszmán 1604. november 3-án született I. Ahmed fiaként.

Trónra lépése

Oszmán 13 éves korában került a trónra, amelyet egy puccsal vettek el I. Musztafától.

Lengyelországi hadjárat

Kora ellenére Oszmán igazi uralkodónak képzelte magát és személyesen vezette a török hadsereget Lengyelországba. 1621-ben vereséget szenvedett az első hotini csatában, szégyenteljesen kellett Konstantinápolyba hazatérjen. A janicsárok gyávaságát okolta vereségéért.

Kapcsolata Bethlen Gáborral

Oszmán segítségével indított Bethlen Gábor erdélyi fejedelem először háborút II. Ferdinánd magyar király ellen.[1] Bethlen később terhesnek találta az ezzel járó török barátságot és Ferdinándhoz kezdett közeledni.[1]

Halála

Talán ő volt az első szultán, aki észrevette, hogy a janicsárok több kárt, mint hasznot hoznak egy korszerű birodalom számára. Bezáratta kávéházaikat (itt gyülekeztek a trón elleni összeesküvők) és elkezdett lojális csapatokat szervezni a palota védelmére. A janicsárok erre – I. Musztafa anyjának, Halime szultánának a vezetésével – fellázadtak. Oszmánt elfogták és megfojtották. Az isztambuli kék mecsetben temették el Ahmed szultán türbéjében.

Megítélése

Oszmán forrófejű ember volt, aki mindig másokat okolt és néha kegyetlenkedő hajlamai is voltak.[forrás?]

Családja

Feleségei

Haszeki Ayse szultána

Meylişah szultána

Akile szultána

Gyermekei

Ömer herceg, Meylisahtól (1621-1622)

Musztafa herceg, Akilétől

Zeynep szultána, Akilétől

Jegyzetek

  1. a b Bokor József (szerk.). Oszmán (II.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Kapcsolódó szócikkek


Elődje:
I. Musztafa
Oszmán szultán
16181622
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Musztafa
Elődje:
I. Musztafa
Kalifa
16181622
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
I. Musztafa
Sablon:Oszmán szultánok
  • m
  • v
  • sz
A birodalom születése
(1281–1389)
A birodalom megszilárdítása
(1389–1520)
A birodalom fénykora
(1520–1687)
A birodalom hanyatlása
(1687–1924)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJcKMqkCW6Pm94M4wjPJDq
  • VIAF: 195818854
  • LCCN: n94059804
  • ISNI: 0000 0003 5714 1480
  • GND: 124668526
  • SUDOC: 191203238
  • BNF: cb16553497x
  • BNE: XX5152563
  • Törökország Törökország-portál
  • történelem Történelemportál