Jászlóapátszentmihály : Fekvése, Története, Népessége, Nevezetességei Wikipédia, a szabad enciklopédia

Jászlóapátszentmihály

Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Božena Krajčovičová
Irányítószám	919 30
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
Népesség
Teljes népesség	2337 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Terület	20,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.47666667, 17.6466666748.476667°N 17.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.47666667, 17.6466666748.476667°N 17.646667°E
Jászlóapátszentmihály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászlóapátszentmihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jászlóapátszentmihály (szlovákul: Jaslovské Bohunice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre.

Fekvése

Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.

Története

Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben, az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak.

A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Előbb Jászlót és Apátszentmihályt egyesítették 1958-ban, 1959-től a mai szlovák név alatt. 1975-ben Pagyárt (Paderovce) és Alsóradost is hozzácsatolták. Utóbbi 1990-ben különvált.

Népessége

1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák.^[forrás?]

Nevezetességei

Jászló mellett fekszik a Bohunicei atomerőmű.
Apátszentmihály Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pietà-szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
Pagyáron a Szent Anna és Mária a Gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a Gyermekkel szobor 1794-ben készült.