Japán alka
![]() | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Synthliboramphus wumizusume (Temminck, 1836) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Japán alka témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Japán alka témájú médiaállományokat és Japán alka témájú kategóriát. |
A japán alka (Synthliboramphus wumizusume) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1836-ban, az Uria nembe Uria wumizusume néven.[3]
Előfordulása
Dél-Korea, Japán, Oroszország és Tajvan területén honos. Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és szigetek, valamint a nyílt óceán. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 26 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma 5200-9400 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap