Kissebespatak

Kissebespatak (Săbișa)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Rang	falu
Községközpont	Szinérváralja (Seini)
Irányítószám	435401
SIRUTA-kód	108981
Népesség
Népesség	713 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 23° 19′ 44″47.729462, 23.32900647.729462°N 23.329006°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 23° 19′ 44″47.729462, 23.32900647.729462°N 23.329006°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kissebespatak (Săbișa), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

A Szamos közelében, Szinérváraljától délkeletre, Szinérváralja és Iloba közt fekvő település.

Története

Kissebespatak nevét 1493-ban említette először oklevél Sebespathak néven.

1512-ben Sebespataka, 1808-ban Sebespatak, 1913-ban Kissebespatak -nak írták.

1493-ban a szinéri uradalomhoz tartozott.

1512-ben Maksai Ferenc szerint Sebespataka a Móric uradalom faluja volt, lakói magyarok és románok voltak.

1711 előtt a törökök tatár segédcsapatai elpusztították. A tatárok által elpusztított régi falu helye a Kóh-patak mellett, a Puszta nevű dombon volt.

1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg, de birtokosok voltak itt még a gróf Telekieknek is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"...Szatmár vármegyében, Váralján túl dombokon szanaszét, 35 füstös kémény nélkül való kalibával, s 236 görög katholikus, 10 zsidó lakossal...Földesurai a Károlyi, Teleki grófok, s más nemes birtokosok."

1910-ben 583 lakosából 34 magyar, 548 román volt. Ebből 551 görögkatolikus, 9 református, 19 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

A település határban vasas tartalmú források találhatók.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma – 1850-ben épült.

Hivatkozások

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye
• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0