Lóbab
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termesztett példány levelekkel és virágokkal | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Vicia faba L. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lóbab témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lóbab témájú médiaállományokat és Lóbab témájú kategóriát. |
A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak–Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei – talán Irán és Afganisztán – lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.[1][2]
Megjelenése
A növény szára felálló és 50–180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes, a keresztmetszete pedig négyszögletes. A levele 1025 centiméter hosszú és szárnyas, a 2–7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1–2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható.[3] Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól.[4] A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz.[5] A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5–10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15–25 centiméter hosszúak és 2–3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3–8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5–10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20–25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5–10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.
Életmódja
A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.
Termesztése
1.  Kína | 1713 |
2.  Jemen | 1403 |
3.  Etiópia | 1128 |
4.  Ausztrália | 646 |
5.  Egyesült Királyság | 635 |
6.  Németország | 250 |
7.  Litvánia | 211 |
8.  Szudán | 173 |
9.  Franciaország | 158 |
10.  Egyiptom | 103 |
| – | |
55.  Magyarország | 0,002 |
| .. | |
| Föld összesen | 7628 |
A lóbab nagyon fontos és népszerű élelmiszer az egész világon. 2021-ben a lóbabot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 7,9 millió tonnát.
A világ legnagyobb lóbabtermelői közé tartozik Oroszország, Kína, Etiópia, Egyesült Királyság és Ausztrália. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Kína és Etiópia az éves termés több mint felét (60%-át) adták a világ lóbabtermelésének.
Képek
-
A növény -
A virágai, -
hüvelytermései -
és babjai -
Rajz a növény különböző részeiről
Jegyzetek
- ↑ Helstosky, Carol. Food Culture in the Mediterranean. Greenwood Publishing Group, 7. o. (2009). ISBN 0313346267
- ↑ Itoh, Makiko, "Springtime beans aim for the sky", The Japan Times
- ↑ Core Historical Literature of Agriculture. Chla.library.cornell.edu. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
- ↑ Daughter of the Soil. Daughter of the Soil. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
- ↑ NSW Agriculture 2002 - Honeybees in faba bean pollination
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
Források
- Vicia faba at Purdue University
- Alternative Field Crops Manual at Purdue University
- Linnaeus, C. von 1753. Species Plantarum, Tomus II: 737.
- Vicia faba at the Euro+Med PlantBase
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Vicia faba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.
- Cubero, J. I. & Suso, M. J. (1981). Primitive and modern forms of Vicia faba. Kulturpflanze 29: 137–145.
- Perrino, P. et al. (1991). Chemotaxonomic relationship among species of Vicia section Faba. Feddes Repert. 102: 319–334.
- Duc, G. et al. (2010). Diversity maintenance and use of Vicia faba L. genetic resources. Field Crops Res. 115: 270–278.
- Vicia faba L. Plants of the World Online
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vicia faba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
