Második konstantinápolyi zsinat

Második konstantinápolyi zsinat
Dátum553. május 5. – június 2.
ElismerteRómai katolikus egyház, Ortodox kereszténység, Evangélikus kereszténység
Előző zsinatKhalkédóni zsinat
Következő zsinatHarmadik konstantinápolyi zsinat
ÖsszehívóI. Iusztinianosz bizánci császár
ElnöklőEutükhiosz konstantinápolyi pátriárka, Apollinarisz alexandriai pátriárka, Domnosz antiochiai pátriárka
Résztvevők164-180
Viták témájaNesztorianizmus, monofizitizmus
Dokumentumok és nyilatkozatokVigiliusz pápa "Constitutum"-a
Időrendi lista

A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553. május 5. és június 2. között tartottak.

A zsinat I. Iusztinianosz bizánci császár terve volt, hogy az antiochiai iskola teológusainak úgynevezett "három fejezet"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a monofizitákat. Ennek érdekében a császár elfogatta Vigiliusz pápát Rómában, és erőszakkal Konstantinápolyba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati püspökök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva Khalkédónba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.

Május 5-én 180 püspök jelent meg a Hagia Szophia templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: Eutükhiosz (Konstantinápoly), Apollinarisz (Alexandria), és Domnosz (Antióchia). Hét ülés után, június 2-án a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte Mopszuesztiai Theodórosz, Küroszi Theodorétosz és Ibasz írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak 554. február 23-án ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.

Jegyzetek

Források

  • Magyar Katolikus Lexikon > K > konstantinápolyi zsinat, lexikon.katolikus.hu
  • dr. Szalai András:Egyetemes zsinatok Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, site-44438.mozfiles.com
  • dr. Lukács László Dogmatika V. A Szentlélek kegyelme, sapientia.hu

További információk

  • Kivették a reinkarnációt a Bibliából?, keresztenyek.hu
Sablon:Egyetemes zsinatok
  • m
  • v
  • sz
kelet és nyugat
Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787)
csak kelet
Trullo (692) · Konstantinápoly IV. (879–80) · Konstantinápoly V. (1341–51) · Jeruzsálem (1672)
csak nyugat
Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14)
csak római katolikus
Trident (1545–63) · Vatikán I. (1869–70) · Vatikán II. (1962–65)
csak protestáns
Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49)
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt.
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 240320258
  • LCCN: n84091972
  • GND: 4032374-2
  • SUDOC: 031399096
  • NKCS: kn20050512058
  • BNE: XX23576
  • Vallás Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap