Malompatak

Nem tévesztendő össze a következővel: Malompataka.

Malompatak (Mlynica)
Malompatak
Malompatak címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1248
Polgármester	Július Vachmanský
Irányítószám	059 91
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
Népesség
Teljes népesség	627 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	681 m
Terület	7,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″49.10138889, 20.3141666749.101389°N 20.314167°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 05″, k. h. 20° 18′ 51″49.10138889, 20.3141666749.101389°N 20.314167°E
Malompatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malompatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 6 km-re északra, a Poprád-folyó mellett fekszik.

Nevének eredete

Magyar neve a német Mühlenbach (= malompatak) fordítása.

Története

A falu a tatárjárás után keletkezhetett, amikor a 13. század közepén németeket telepítettek ide. Oklevél 1268-ban „Milymbach” alakban említi először. 1289-ben „Muhlbach”, 1298-ban „Millenbach” néven szerepel a korabeli forrásokban. Malompatak a szepesi szász városok közösségéhez tartozott. Egykor gabonaőrlő malmok álltak itt. 1465-ben Szepes várának jobbágyfaluja volt, az uradalommal együtt előbb a Szapolyaiak, 1531-től 1636-ig a Thurzók birtoka. A 16. századtól a 19. századig oppidium, azaz mezővárosi rangot viselt. A Szepességben elsőként vette fel a protestáns hitet 1534-ben. A 17. század elején a Thurzók előbb Horváth Márknak, majd mintegy 30 évre Thököly Istvánnak zálogosították el. A Thurzók után 1636-tól 1848-ig a Csákyak birtoka. 1700-ban az egyházi vizitáció szerint a településen 11 katolikus és 134 evangélikus család élt. A 18. században fűrésztelepe volt. Lakói mezőgazdasággal, fafeldolgozással, kenderfeldolgozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MILLENBACH. Német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Maczdorfhoz 1/4 órányira, határja ollyan mint Zsakóczé.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Műhlenbach, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok alatt, Késmárkhoz délre 1 1/4 órányira: 95 kath. 347 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fűrész- és lisztmalmok. F. u. gr. Csáky Károly.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, melyekre a Lengyelországhoz csatolt területekről szlovákok érkeztek.

Népessége

1910-ben 606-an, többségében németek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 360 lakosából 358 szlovák volt, mindössze egy német lakta.^[4]

2011-ben 445 lakosából 437 szlovák.

Nevezetességei

• Antiochiai Szent Margit plébániatemploma a 13. század közepén épült, többszöri átépítései ellenére sokat megőrzött eredeti formájából. 1425 és 1434 között gótikus stílusban építették át. Főoltárát 1515 körül Lőcsei Pál mester készítette. A templom a 16. században előbb a reformátusok, majd az evangélikusok tulajdonába került.
• Egykori 1830-ban épített evangélikus temploma 1945 után, a szászok kitelepítésével megüresedett. Magtárként szolgált, 1997-ben autó-motor múzeumot létesítettek benne.

További információk

• A község a Magas-Tátra oldalán
• Községinfó
• E-obce.sk
• Malompatak a térképen

Jegyzetek