Mogadishu

Mogadishu (مقديشو)
Mogadishu látképe
Becenév: Xamar
Közigazgatás
Ország	Szomália
Megye	Banadir
Polgármester	Mohamed Omar Habeb Dhere
Testvérvárosok	Lista Isztambul Almati Ankara
Népesség
Teljes népesség	2 120 000 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	9,0 m
Terület	91 km²
Időzóna	EAT (UTC+ 2)
Elhelyezkedése
é. sz. 2° 02′ 21″, k. h. 45° 20′ 31″2.0391666666667, 45.3419444444442.039167°N 45.341944°EKoordináták: é. sz. 2° 02′ 21″, k. h. 45° 20′ 31″2.0391666666667, 45.3419444444442.039167°N 45.341944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogadishu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mogadishu^[1] (szomáliul: Muqdisho, közhasználatban Xamar; arabul:مقديشو Makadísu; olaszul: Mogadiscio) Szomália fővárosa.

Földrajz

Szomália fővárosa és legnagyobb városa is egyben. A Benadir régióban fekszik az Indiai-óceán partján, fekvése révén évszázadokon keresztül fontos kikötővárosként szolgált.

Éghajlat

Forró égövi száraz szavanna éghajlat jellemzi. Az évi középhőmérséklet 27 °C. A csapadék kevés, évi 480 mm a jellemző.

Történelem

A települést már az ókori egyiptomiak is ismerték.

Muqdishót a 9–10. században ománi arabok alapították. A középkori híres arab utazók leírásaikban Kelet-Afrika legfontosabb kereskedővárosaként említették.

A 16–17. században a város portugál, majd később maszkati uralom alatt állt. A 19. század közepe után zanzibári arabok foglalták el, s az ő uralmuk alatt állt. 1905-ben olaszok birtokolták, akik szomáliai gyarmatuk székhelyévé tették.

1941-ben a második világháború alatt az angolok foglalták el, de az ENSZ megbízása alapján az olasz igazgatást formailag később visszaállították. 1960 júliusában Szomália is függetlenné vált.

Gazdaság

Miután 1991-ben összeomlott a szomáliai kormány, Mogadishu 16 évre a fegyveres harc helyszíne lett. A polgárháborús állapotok miatt a világ legveszélyesebb városai közé sorolják. Lakosainak számát tág határok között becslik, másfél és hárommillió fő közé tehető.

A kormányhatalom hiánya egyben szabadkereskedelmet is jelent. Az adók és egyéb korlátozások hiánya viszonylag alacsony üzleti költségeket teremt. A közbiztonság állapota miatt azonban sok vállalkozás fegyveres őröket bérel fel saját védelmére. Bár ez az utcai erőszak csökkenéséhez is vezetett, a gyilkosságok és egyéb bűnesetek még mindig igen gyakoriak.

A város az ország fő behozatali kikötője. Fejlődő ipara közszükségleti cikkeket állít elő, és a környék állattenyésztésének és halászatának termékeit (konzerv, bőripar) dolgozza fel. Van kőolajfinomítója és acélhengerműve is. A városban főleg az élelmiszer- és a textilipar (ezen belül főleg a pamutfeldolgozás) vállalatai működnek. A városban azonban a korszerű gyáripar mellett tovább él a régi híres arany- és ezüstművesség is.

A telekommunikációs hálózatot működtető Telcom székhelye is a városban van.

Jegyzetek

Források

• Benkes Mihály, Probáld Ferenc (1986): A világ fővárosai ISBN 963 09 28736
• Szilasi Ildikó: A Mogadishu-Budapest-Nairobi háromszög, Afrika tanulmányok, 2008. (2. évf.) 3. sz. 103-108. old.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mogadishu témájú médiaállományokat.