Navracsics Tibor (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Navracsics Tibor (egyértelműsítő lap).

Navracsics Tibor
Magyarország Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztere
Hivatalban Hivatalba lépés: 2024. január 1.
Magyarország Területfejlesztési Minisztere
Hivatali idő 2022. május 24. – 2024. január 1.
Az Európai Unió Kulturális, Oktatási, Ifjúságpolitikai és Sportügyi Biztosa
Hivatali idő 2014. november 1. – 2019. november 30.
Előd	Androulla Vassiliou és Martine Reicherts
Utód	Mariya Gabriel
Magyarország 9. Külgazdasági és Külügyminisztere
Hivatali idő 2014. június 6. – 2014. szeptember 22.[1]
Előd	Martonyi János (külügyminiszterként)
Utód	Szijjártó Péter
Magyarország Miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő 2010. június 1. – 2014. június 6.
Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztere
Hivatali idő 2010. május 29. – 2014. június 6.
Előd	Forgács Imre (igazságügyi és rendészeti miniszterként)
Utód	Trócsányi László (igazságügyi miniszterként)
Született	1966. június 13. (58 éves) Veszprém
Párt	Fidesz, Kereszténydemokrata Néppárt
Házastársa	Prevoz Anikó (2006. július 8. – )
Foglalkozás	jogász,[2] politológus, politikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem[2]
Díjak	Barankovics István-emlékérem (2011) Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland
A Wikimédia Commons tartalmaz Navracsics Tibor témájú médiaállományokat.

Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től 2019-ig az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. 2022-től az ötödik Orbán kormány területfejlesztési minisztere. A 2024-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 28. legbefolyásosabb személye.

Származása

Édesapja, id. Navracsics Tibor (1934–2022) 1957-től 1967-ig tanár a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1967–1977-es években igazgató a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban. 1977 és 1984 között művelődési osztályvezető, 1984-től 1989-ig elnökhelyettes a Veszprém Megyei Tanácson. 1989 és 1994 között a Vetési Albert Gimnázium igazgatója Veszprémben. Édesanyja Simon Judit, tanár.^[3] A Navracsics család horvát származású;^[4] ifj. Navracsics Tibor is beszél horvátul.^[5]

Tanulmányai

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1985-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK). Itt szerzett 1990-ben jogi diplomát.

Élete

Ezután a Veszprémi Városi Bíróságon volt fogalmazó 1992-ig, majd a Veszprém Megyei Önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodájánál dolgozott kutatóként. Itt tette le 1993-ban az egységes jogi szakvizsgát. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékén kapott tanársegédi beosztást, közben az 1996–1997-es tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszékére (később Politikatudományi Intézet) adjunktusi beosztásban. 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését.

1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból. 1996-ban a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnökévé választották. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1997 és 2000 között a társaság főtitkára volt. 1999-ben a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának lett tagja. Európai belpolitikáról tart előadásokat, illetve kutatószemináriumokat. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.

A magyar politikában

1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. 2002–2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett. 2003-ban a Kereszténydemokrata Néppártba is belépett, és a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét.

A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. 2007 őszén több jobboldali értelmiségivel együtt elindította a Jobbklikk társasblogot, ahol hetente többször ír bejegyzéseket többek között bel- és külpolitikai, valamint történelmi témákban. Részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben (Veszprém 2.) szerzett mandátumot már az első fordulóban. 2010. április 29-én Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte.

2012 szeptemberében közfelháborodást váltott ki a gyilkos Ramil Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak a Navracsics által vezetett magyar Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium által. Hrayr Tovmasyan örmény igazságügyi miniszter levélben fordult a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjéhez, Navracsics Tiborhoz. Tovmasyan szerint a magyar kormánynak »tudnia kellett«, hogy a hazájában hősként ünnepelt baltás gyilkosnak mi lesz a sorsa kiadatását követően. Az örmény igazságügyi minisztérium ezért megszakított minden kétoldalú kapcsolatot a KIM-mel.^[6]

2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014. szeptember 19-én lemondott miniszteri tisztségéről,^[7] mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport is hozzá tartozik.^[8][9][10] A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt.^[1]

Az Európai Bizottság biztosaként

Navracsics Tibor biztosjelölti meghallgatása 2014. október 1-én zajlott le az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága előtt, amelyen meghívottként az ipari bizottság delegáltjai is részt vettek.^[11][12]

2014. október 22-én, Jean-Claude Juncker vezetésével az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) megszavazta, 423 igen, 209 nem szavazat ellenében, 67 képviselő tartózkodása mellett. Navracsics Tibor a bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.^[13] Jean-Claude Juncker a szavazás eredményének bejelentésével egyidejűleg bizalmáról biztosította Navracsics Tibort, aki szerinte nagyszerűen teljesített és „erős európai elkötelezettséget mutatott”.^[14]

A bizottság 2014. november 1-én lépett hivatalba.^[15]

2014. november 3-án úgy nyilatkozott biztosi szerepéről és zaklatott megválasztásának sikerességéről, hogy "Ha sikeres vagyok biztosként, az erősítheti az integrációnkat, Magyarország és Európa kapcsolatát"^[16] 2019. február 19-én közzétették az EU-biztosok munkájáról készített – nem reprezentatív, alapvetően üzleti befektetőket megkérdező – felmérést, amelynek Navracsics Tibor került az utolsó helyére.^[17]

2019. november 4-én címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Ismét Magyarországon

Mandátumának lejárta után 2019. december 1-jétől a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős, majd 2020. szeptember 1-jétől az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztos. 2020. február 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Intézet vezetője. Ezek mellett az elkötelezettségei mellett 2020-ban a Google Central and Eastern Europe mentornak kérte fel az Impact Challenge nevű programjában. 2020. ősze óta az Európai Bizottság Európai Polgári Kezdeményezés nemzeti nagykövete.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választáson, a Veszprém megyei 3-as számú egyéni választókerületben, Tapolcán a Fidesz indította, Navracsics megnyerte a körzetet.

2022. szeptember 22-én bejelentette, hogy átül a KDNP frakcióba.^[18]

Családja

Nős (2006), felesége Prevoz Anikó. Három lánya van (Adél 1991, Dóra Tünde 2009, Bíborka Mária 2016).^[19]

Főbb publikációi

• Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése; Korona, Bp., 1998
• Területi érdekképviselet a Kádár-korszakban I-II. – Comitatus, 1999. okt./nov. – HU ISSN 1215-315X
• Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája I-II. – Comitatus, 1999. ápr./máj. – HU ISSN 1215-315X
• Többségi és konszenzusos demokráciák (könyvfejezet, Budapest, 2003)
• Politikai kommunikáció 2004 (társszerzőkkel, 2004)
• A Missing Debate? Hungary and the European Union (Brighton)
• Egy európai néppárt születése: A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004-ben (könyvfejezet, 2005)

Jegyzetek

Források

• Angol nyelvű életrajza az Európai Unió honlapján Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• MTI ki kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 799. old. ISSN 1787-288X
• Navracsics országgyűlési adatlapja
• Életrajz az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának honlapján

További információk

• Tibor Navracsics, Európai Bizottság (angol)
• Orbán Viktor kormányzója – Index, 2010. május 31.
• Navracsics Tibor korábbi blogja – Jobbklikk.hu