Pürkerec

Pürkerec (Purcăreni)
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Tatrang
Rang	falu
Községközpont	Tatrang község
Irányítószám	507222
Körzethívószám	0x68[1]
SIRUTA-kód	42030
Népesség
Népesség	1341 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	489 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722222222, 25.79111111111145.644722°N 25.791111°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″45.644722222222, 25.79111111111145.644722°N 25.791111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pürkerec a hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.

Története

Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.

1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).

1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.

1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Evangélikus temploma
• Ortodox temploma 1912 - 1915 között épült.

Hiedelmek, babonák, népszokások

Termésvarázslás

Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.

A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.

A termésvarázslás módjai:

• Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
• Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
• A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
• A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
• A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.

Borica-tánc

Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.

A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.

Híres emberek

• Itt született 1882. augusztus 16-án Buna Anna református pedagógus és szakíró
• Itt született 1931. július 18-án Barkó György romániai magyar színész.

Források

• Vistai András János Tekintő - erdélyi helynévkönyv
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Bokor József (szerk.). Pürkerec, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8  
• Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. 1899)
• Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány 1946)

Jegyzetek

További információk

• Transycan.net^{[halott link]}