Per Olov Enquist

Per Olov Enquist
Született1934. szeptember 23.[1][2][3][4][5]
Hjoggböle[3][4]
Elhunyt2020. április 25. (85 évesen)[6][5]
Vaxholm
Állampolgárságasvéd[7]
Nemzetiségesvéd
Házastársa
  • Gunilla Thorgren
  • Lone Bastholm
SzüleiMaria Albertina Enqvist
Per Elof Enqvist
Foglalkozása
IskoláiUppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • az Északi Tanács Irodalmi Díja (1969)[8]
  • Signe Ekblad-Eldh Award (1975)
  • Aniara Award (1976)
  • Östersunds-Postens litterature price (1978)
  • Dobloug-díj (1988)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (1988)
  • az Umeåi Egyetem díszdoktora (1992)
  • Eyvind Johnson Award (1993)
  • Samfundet De Nio's Grand Prize (1994)
  • Selma Lagerlöf-díj (1997)
  • August-díj (1999)
  • Litteris et Artibus (2000)
  • Nelly Sachs-díj (2003)
  • August-díj (2008)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (2009)[9]
  • Swedish Academy Nordic Prize (2010)
  • Hedevind Plaquette (2013)
SírhelyeKatarina kyrkogård[10]
  • weboldal
  • IMDb
  • PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Enquist 2012

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23. – Vaxholm, 2020. április 25.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Pályafutása

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[11] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[11]

1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként.[12] Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kristályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[11] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[11]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[11]

Művei

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[13]

Eredeti cím (év) Magyar cím Megjegyzés
Kristallögat (1961) Kristályszem
Färdvägen (1963)
Magnetisörens femte vinter (1964)
Bröderna Casey (1964)
Sextiotalskritik (1966)
Hess (1966)
Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968)
Sekonden (1971)
Katedralen i München och andra berättelser (1972)
Berättelser från de inställda upprorens tid (1974)
Tribadernas natt (1975) A tribádok éjszakája dráma[13]
Chez Nous (1976)
Musikanternas uttåg (1978)
Mannen på trottoaren (1979)
Till Fedra (1980) Ének Phaidráért dráma[13]
En triptyk (1981)
Från regnormarnas liv (1981) A földigiliszták életéből dráma[13]
Doktor Mabuses nya testamente (1982)
Strindberg. Ett liv (1984) Strindberg – Életjáték regény[13]
Nedstörtad ängel (1985)
Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser)
Protagoras sats (1987)
I lodjurets timma (1988)
Kapten Nemos bibliotek (1991)
Dramatik (1991/2004) Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók[13] című színdarabokat
Kartritarna (1992)
Livläkarens besök (1999) Az udvari orvos látogatása regény[13]
Lewis resa (2001) Lewi útja regény[13]
Boken om Blanche och Marie (2004) Blanche és Marie könyve regény[13]
Ett annat liv Egy másik élet[14] önéletrajz
Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013) Példázatok könyve. Szerelmes regény
Hamsun – filmregény regény[13]
A Három Barlang Hegye regény[13]
A harmadik barlang titka regény[13]

Magyarul

  • A tribádok éjszakája. Színjáték 1889-ből; ford., utószó Osztovics Cecília; Európa, Bp., 1978 (Modern könyvtár)
  • A földigiliszták életéből / Ének Phaidráért. Két dráma; ford. Viola József, Jávorszky Béla; Európa, Bp., 1985 (Modern könyvtár)
  • Strindberg. Életjáték; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1987 (Modern könyvtár)
  • Hamsun. Filmregény; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1997
  • Az udvari orvos látogatása; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2001
  • Képcsinálók; ford. Kúnos László; in: Őszi álom. Mai skandináv drámák; vál., utószó, jegyz. Osztovits Cecília; Európa, Bp., 2002
  • Lewi útja; ford. Kúnos László, Szöllősi Adrienne; Európa, Bp., 2003
  • A Három barlang hegye; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2004
  • Blanche és Marie könyve; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2006
  • Egy másik élet; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2011
  • A harmadik barlang titka; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2012
  • Példázatok könyve. Szerelmes regény; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2017

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Bureå kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/HLA/1010023/C/1 (1921-1940), bildid: 00194345_00285. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  4. ↑ a b Bureå kyrkoarkiv, Församlingsböcker, SE/HLA/1010023/A II a/1 d (1919-1939), bildid: 00194314_00191, sida 1396. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  5. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. ↑ Forfatteren P.O. Enquist er død. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
  8. ↑ 1969 Per Olov Enquist, Sverige: Legionärerna (több nyelv nyelven). Északi Tanács. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  10. ↑ gravsted.dk (dán nyelven)
  11. ↑ a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  12. ↑ Per Olov Enquist (svéd nyelven). Norstedts. [2010. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  13. ↑ a b c d e f g h i j k l Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  14. ↑ a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. [2011. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál
  • Sci-fi Sci-fi portál