Ravensburg

Ravensburg
Ravensburg címere
Ravensburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
JárásRavensburg járás
Alapítás éve1276
PolgármesterDaniel Rapp (2010. június 1. – )
Irányítószám88212–88214
Körzethívószám0751
RendszámRV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség51 482 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség533 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m m
Terület92,04 km² km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″47.783055555556, 9.611388888888947.783056°N 9.611389°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″47.783055555556, 9.611388888888947.783056°N 9.611389°E
Ravensburg (Baden-Württemberg)
Ravensburg
Ravensburg
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Ravensburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravensburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ravensburg ([ʁaːvn̩sbʊʁk] vagy [ʁaːfn̩sbʊʁk]) város és megye székhely Németországban, Felső-Svábországban, Baden-Württemberg tartományban.

Fekvése

Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település.

Története

Ravensburg egy régi rajzon

Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi.

A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott.

1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott.

A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene.

A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át.

A város 1810 óta tartozik Würtemberghez.

Napjainkban neve elsősorban a Ravensburger kiadóval forrt össze, amely a német nyelvterület egyik legjelentősebb társasjátékgyártója.

Nevezetességek

Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak:

  • Miasszonyunk-kapu (Frauentor, 1350)
  • Zöld-torony (Grüner Turm) - nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta.
  • Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) - Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be.
  • Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus)
  • Alsó kapu (Unteres Tor)
  • Kórház-torony (Spitalburm)
  • Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) - Nevét fehér vakolatáról kapta.
  • Felső-kapu (Obertor)
  • Schellenbergi-torony (Schellenbergturm)
  • A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették
  • Kereskedők háza (Waaghaus) - A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm).
  • Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) - A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van).
  • Városháza (Rathaus) - A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal.
  • Bőr-ház (Lederhaus) - 1574-től a bőrdíszművesek háza
  • Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza - 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át.

Itt születtek, itt éltek

  • Heinrich der Schwarze (1075–1126) bajor herceg, itt halt meg
  • Johann Caspar Bagnato (1696–1757) építész
  • John Bumüller (1811–1890) tanító és író
  • Adolf Walter (1829–1870) országgyűlési képviselő, meghalt Ravensburgban
  • Tobias Hafner (1833–1921) tanító, író és helytörténész, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
  • Theodor Schnell (1836–1909) szobrász, lakberendező
  • Friedrich Bumüller (1842–1914) városi orvos és tisztiorvos
  • Siegfried Straub (1896–1915) költő, Ravensburgban nőtt fel
  • Jost Metzler (1908–1975) tengeralattjáró-parancsnok, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
  • Josef W. Janker (1922–2010) író, itt élt és itt halt meg Ravensburgban
  • Willi Papert (1924–1980) rendező, karmester, zeneszerző és zenész
  • Andreas Schockenhoff (1957–2014) országgyűlési képviselő (CDU), itt élt Ravensburgban
  • Michael Helming (1972–) író, Ravensburgban él

Galéria

  • A város látképe légifelvételről
    A város látképe légifelvételről
  • Ravensburg, városrészlet
    Ravensburg, városrészlet
  • A város látképe
    A város látképe
  • Ravensburg, Hirschgraben
    Ravensburg, Hirschgraben
  • Kunstmuseum Ravensburg
    Kunstmuseum Ravensburg
  • Salzstadel Seite
    Salzstadel Seite
  • Marienplatz
    Marienplatz
  • Marienplatz, Lederhaus
    Marienplatz, Lederhaus

Források

  • Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5

Hivatkozások

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)