Robert Fico

Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. május 16.

Robert Fico
2024-ben
Szlovákia miniszterelnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. október 25.
Köztársasági elnök	Zuzana Čaputová
Előd	Ódor Lajos
Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 22.
Köztársasági elnök	Ivan Gašparovič (2012-2014) Andrej Kiska (2014-2018)
Előd	Iveta Radičová
Utód	Peter Pellegrini
Hivatali idő 2006. július 4. – 2010. július 8.
Köztársasági elnök	Ivan Gašparovič
Előd	Mikuláš Dzurinda
Utód	Iveta Radičová
Született	1964. szeptember 15. (59 éves)[1] Nagytapolcsány
Párt	Irány – Szociáldemokrácia (1999–, jelenleg érvényes érték)
Házastársa	Svetlana Ficová (1988–)
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Comenius Egyetem Jogtudományi Kar
Vallás	katolicizmus
Díjak	Fehér Oroszlán-rend (2014. október 28., Miloš Zeman)
Robert Fico aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat.

Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a kommunista gyökerű, baloldali populista^[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke. 2006–2010 és 2012–2018 között,^[5] illetve 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.

A 2000-es évek óta Szlovákia egyik legmeghatározóbb politikusa: ő vezette leghosszabb ideig kormányfőként az országot; ő nyerte a legtöbb választást; egy alkalommal pártjával abszolút többséget tudott szerezni; és helyrehozhatatlannak tűnő bukás után is vissza tudott térni a hatalomba.^[6][7] Tíz évnyi kormányzása alatt ugyanakkor sem jelentős reformok, sem átfogó politikai vízió nem fűződik nevéhez, a napi politikai ügyeket leszámítva nem tudott érdemi eredményt felmutatni.^[7]

Első kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott; ezek közé tartozott Malina Hedvig megverésének eltussolása, a Beneš-dekrétumok megerősítése, a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény, Sólyom László magyar államfő kitiltása és a kettős állampolgárság megtiltása, de ekkor történt a dunaszerdahelyi szurkolóverés is.^[6]

Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó személyes kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migráció elleni küzdelem.^[6] Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlennek számítottak.^[7] 2018-ban a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása utáni tömegtüntetések miatt lemondott.^[6]

Pályája

Munkáscsalád gyermekeként született.^[7] Édesapja Ľudovít Fico targoncás volt, édesanyja Emília cipőbolti dolgozó.^[8] A családban hárman voltak testvérek, ő a másodikként született. Bátyja Ladislav, húga Lucia.

A család egy ideig Nyitrakörtvélyesen élt és később költöztek át Nagytapolcsányba.

Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. 1987-ben, az utolsó években belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. Tipikus utánpótláskádernek számított; többször utazhatott nyugatra, apósa pedig a kommunista legfelsőbb bíróság alelnöke volt.^[6][7]

1990 januárjától, épp a bársonyos forradalom után, egy rövid időszakot tanulmányi célból az Egyesült Államokban töltött.

1992-ben a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja lett, és 28 évesen képviselővé választották.^[6][7] A párt alelnöki posztjáig emelkedett, a szlovák igazságügyi minisztérium jogi intézetének helyettes vezetője és Szlovákia képviselője lett az Emberi Jogok Európai Bíróságán (1994–2006). 1995-ben a pártelnökségért is indult, de visszalépett (állítólag zsarolás hatására).^[6][7]

1998-ban pártja az első Dzurinda-kormány(wd) mögötti koalíció második legerősebb ereje lett, de Fico, hiába volt a baloldal legnépszerűbb politikusa, nem kapott pozíciót.^[6][7] 1999-ben az SDĽ szétszakadt, és ekkor Fico megalapította a Smert, melyet harmadikutas pártként határozott meg, mivel a baloldali tér foglalt volt és lejáratottnak is számított.^[6][7] A korábbi miniszterelnök Vladimír Mečiar pártjában csalódott privatizátorok, oligarchák egy részét meggyőzte róla, hogy a Smert is támogassák, így biztosította annak pénzügyi hátterét.^[7] A 2002-es választáson(wd) 13,5%-os eredménnyel a harmadik helyen végzett, és ellenzékbe került,^[6] ami csalódást keltő eredmény volt számára.^[7]

A jobboldali második Dzurinda-kormány szerkezeti reformjait már a magát már hivatalosan is szociáldemokrata pártként meghatározó Smer baloldali populizmussal támadta, ami sikeresnek bizonyult.^[7] Fico karizmatikus politikus, aki éveken keresztül fáradhatatlanul járta az országot. Sokat épített az elégedetlenségre a intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt hatása miatt, és gyakran pengetett kisebbségellenes húrokat.

A Vladimír Mečiarhoz fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan időszak, amikor közeledni próbált Mečiar pártjához – amely 2006-ban is a törvényhozásba került –, de súlyos megjegyzések is elhangzottak közöttük (például egy ízben Mečiar reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)

Első kormányzása (2006–2010)

Bővebben: Első Fico-kormány

A 2006-os szlovákiai parlamenti választáson, június 17-én a Smer a szavazatok 29,1%-át nyerte el, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kormánypártjá és 50 mandátumot szerezve a 150 fős szlovák parlamentben. Fico így elfoglalhatta a kormányfői széket.^[6]

A 2006-os év egyik legismertebb „Google-bombája” volt, amikor a „populista” szó keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico honlapjára mutasson.^[forrás?]

Malina Hedviget 2006 augusztusában ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.^[9] Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott.^[10] Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.^[11]

Kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be.^[6] Kormánya az önkormányzatok finanszírozását 2006 őszén úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.^[12] 2007-ben megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokokat.^[13][6] 2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek.^[14][15] A szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát,^[16][6] a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek,^[17] 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt.^[18][6] és 2010-ben betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét.^[19][6]

2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. Az szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.^[20]

Szlovákia ebben az időszakban vált a Schengeni rendszer (2007) és az eurózóna (2009) részévé, de ez alapvetően még a Dzurinda-kormány érdeme volt.^[7]

Pártja az első helyen végzett a 2010. június 12-én tartott választáson és június 14-én Ivan Gašparovič köztársasági elnök Ficót bizta meg kormányalakítással.^[21] Fico a megbízást elvállalta, de nem sikerült biztosítania a parlamenti többséget, így végül ellenzékbe vonult.

Második és harmadik kormányzása (2012–2018)

Bővebben: Második Fico-kormány

A 2012-es szlovákiai parlamenti választáson a Smer abszolút többséget szerzett, ami először sikerült egy pártnak az ország történetében.^[6]

Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó személyes kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migráció elleni küzdelem.^[6] Ugyanakkor, bár a V4-es találkozókon kritizálta az uniós bürokráciát, Brüsszelben az európai együttműködés feltétlen hívének mutatta magát, és Szlovákiát az uniós mag részévé kívánta tenni.^[7]

2014-ben indult az elnökválasztáson A legtöbb szavazattal jutott az első fordulóból a másodikba, ott viszont jelentős vereséget szenvedett riválisától, Andrej Kiska független jelölttől.^[22][7]

Bővebben: Harmadik Fico-kormány

2018-ban az Alkotmánybíróság élére való távozását készítette elő, ám ezt keresztülhúzta a Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása utáni belpolitikai válság.^[7] Kuciak, aki adócsalásokat tárt fel főleg, Fico pártjának, a Smer-SD és az olasz maffiának a kapcsolatát feltáró cikken dolgozott, amikor 2018. február végén meggyilkolták őt és menyasszonyát nagymácsédi otthonukban. Ennek hatására tüntetéssorozat tört ki Szlovákiában, és március 13-án először Robert Kaliňák belügyminiszter, majd két nappal később, március 15-én maga Fico is benyújtotta lemondását.^[5] Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlennek számítottak.^[7]

Bővebben: Pellegrini-kormány

Lemondása inkább taktikai lépésnek volt tekinthető: kormányfővé pártja súlytalan tagját, Peter Pellegrinit jelölte, de pártelnökként és a koalíció meghatározó politikusaként befolyása 2020-ig megmaradt.^[7]

Negyedik kormányzása (2023−)

Bővebben: Negyedik Fico-kormány

A 2023-as előrehozott választást megnyerve, koalíciós kormány élén (Smer–SD, Hlas–SD, SNS) 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke lett. A 2024-es szlovákiai elnökválasztáson jelöltjét, Peter Pellegrinit elnökké választották.^[6]

Merénylet

Bővebben: Merénylet Robert Fico ellen

2024. május 15-én, Nyitrabányán meglőtték a miniszterelnököt, akit ezt követően kórházba szállítottak.^[23][24] Az elkövetőt, Juraj Cintula lévai amatőr írót, költőt^[25] a helyszínen letartóztatta a rendőrség. A szemtanúk sebeket a miniszterelnök mellkasán és fején láttak.^[23] A belügyminisztérium megerősítette, hogy a lövöldözés egy merénylet volt.^[26] Helyi idő szerint 16:00 körül Fico Facebook-oldalán megjelent egy poszt, hogy a miniszterelnök életveszélyes állapotban van és, hogy helikopterrel Besztercebányára szállítják.^[27]

„Észszerű historizmus”

Miután Robert Fico meghirdette az „észszerű historizmus” koncepcióját 2009-ben^[28], a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra, és egyre inkább a nemzeti büszkeség szellemében.^[29][30] Ez Krekovič, Mannová és Krekovičová szerint semmi más, mint a történelem hamisítása.^[30] Az ilyen új találmányok például Nagymorávia, mint a „(ős)-szlovák” állam, vagy az „ős-szlovák” kifejezés maga,^[30] sok olyan „hagyománynak” a felelevenítésével együtt, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt.^[30] A koncepció kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a proto-szlovák, azaz az ős-szlovák kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja.^[31] Miroslav Kusý kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megkérdőjelezhető retorika használatával Fico célja a nemzeti öntudat erősítése a történelem meghamisításán keresztül^[32] Ennek következtében az „észszerű historizmus” koncepció keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér a többi európai országban elfogadott történelemtől. A szlovák történelem nemzeti érzés szellemében megalkotott verziója negatívan hatott a kétoldalú kapcsolatokra és akadályozza a közös történelemkönyv megszületését, ahogy az a francia-német esetben történt.

Magánélete

Sorkatonai szolgálatának végeztével,^[33] 1988-ban kötött házasságot egy zsolnai ügyvédnővel és egyetemi docenssel, Svetlana Svobodovával, akivel együtt tanult az egyetemen.^[34] A mézesheteket Máltán töltötték, amely néhányak szerint csak úgy volt lehetséges, hogy Ficónak erős protekciója volt a kommunista pártnál.^[35]

Egy fiuk született, Michal, aki később a közgazdaságtudományi egyetemen tanult Pozsonyban.^[36] 2020-ban Michal is megházasodott, két évvel később lánya született, aki Fico egyetlen unokája.^[37]

Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél angolul és oroszul.^[38]

1984-ben még ateistának határozta meg magát,^[39] 2014-ben viszont már vallásos katolikusként nyilatkozott magáról.^[40]

2010-ben és 2013-ban is felröppentek hírek, hogy viszonyt folytat a titkárnőjével, Jana Halászovával, akinek családtagjai is álláshoz jutottak volna Fico révén különböző minisztériumokban, továbbá Fico közpénzből finanszírozta volna egy közös vacsorájukat.^[41]

2020-ban egy másik nővel való viszonya is napvilágra került: Katarína Szalayovát azonosították Fico újabb szeretőjeként, aki az ügyészség alkalmazásában állt és havi 600 eurós fizetése volt, mialatt egy 40 ezer euró értékű luxuskocsival járt.^[42] Szalayova később Fico egykori miniszterelnökhelyettesének, Robert Kaliňáknak az alkalmazásába került egy ügyvédi irodában.^[43]

Lásd még

• Első Fico-kormány
• Második Fico-kormány
• Harmadik Fico-kormány
• Negyedik Fico-kormány

Jegyzetek

További információk

• A Smer honlapja (szlovákul)
• The Slovak Spectator interjú (angolul)
• Fico példaképe egy haramia – Index, 2008. január 3.
• Fico útja az abszolút hatalomig – Új Szó, 2012. április 4.

Előző Iveta Radičová

Szlovákia miniszterelnöke 2012. április 4. – 2018. március 22.

Következő Peter Pellegrini

Előző Mikuláš Dzurinda

Szlovákia miniszterelnöke 2006. július 4. – 2010. július 8.

Következő Iveta Radičová