SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Alapítva	1920
Hely	Magyarország, Gödöllő
Korábbi nevei	Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
Típus	állami egyetem
Elérhetőség
Cím	2100 Gödöllő Páter Károly u. 1.
Elhelyezkedése
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″47.593055555556, 19.36138888888947.593056°N 19.361389°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″47.593055555556, 19.36138888888947.593056°N 19.361389°E
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar weboldala

A Szent István Egyetem gödöllői kampuszának hagyományait meghatározó Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar több mint félévszázados sikeres és eredményes múltra tekinthet vissza. Oktatói karának tudományos felkészültsége, az elméleti alapozó oktatás színvonala évtizedek óta a legjobb^[1] az országban, meghatározza a hazai agrármérnök-képzés kereteit.

Története

Az agrárszakismeretek felsőfokú oktatása Magyarországon közel kétszáz éves múltra tekint vissza. A kor követelményeinek megfelelő, az egyes észak- és nyugat-európai országok mintájára létrehozandó önálló agrártudományi egyetem alapításának gondolata az 1900-as évek elején vetődött fel. Gróf Károlyi Mihály 1911-ben előterjesztett javaslata vált valóra, aki a mezőgazdasági és közgazdasági képzést egybekapcsolva kívánt új egyetemi kart létesíteni. Az agrártudományok egyetemi oktatása az első világháborút követően, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Osztályán kezdődött meg (1920). Ezt a képzési programot 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Mezőgazdasági Osztálya vette át. 1945-ben Budapest székhellyel és négy karral alapították meg az első önálló Magyar Agrártudományi Egyetemet, melynek célja és feladata az volt, hogy összefogja az ország öt városában működő mezőgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdőgazdaság-tudományi, valamint kert- és szőlőgazdaság-tudományi karokat.

A Budapestről irányított országos agráregyetemi hálózat működtetését azonban számos probléma terhelte, ezért a vidéki osztályok, az állatorvos- és az erdőgazdaság-tudományi karok önálló főiskolákká alakultak át. A gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében a Magyar Agrártudományi Egyetem Agronómiai, Állattenyésztési, Agrárközgazdasági és Gépesítési Karai – amelyeket később összevontak – 1950-től több lépésben átköltöztek Gödöllőre, a Premontrei Rend időközben megszüntetett Szent Norbert Gimnáziumának épületébe. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven.

Több mint félévszázados fejlődésének eredményeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási és kutatási intézményévé vált és meghatározó szerepet játszott a hazai agárkutatások számos ágazatában. A Mezőgazdaságtudományi Kar 1999-ben nevét Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar elnevezésre változtatta.^[2]^[3]

A Kar vezetése

Csányi Sándor (2008–2011)
Dimény Judit (2000–2007)
Heltai György (1997–1999)
Sajgó Mihály (1994–1997)

Oktatott szakok

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara küldetésének tartja a tudományos és szakmai ismeretekre alapozott környezet- és embercentrikus élelmiszergazdasági szakemberek képzését.^[4] A kar az úgynevezett bolognai folyamat során fokozatosan átállt a hagyományos, egységes egyetemi képzésekről a lineáris, osztott képzésre. A tradicionálisan oktatott mezőgazdasági területek (állattenyésztés, növénytermesztés) mellett olyan új, az európai oktatásban már meghonosított és népszerűvé vált képzéseket is indít a Kar, mint például a vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, kertészet, haltenyésztés, környezetgazdálkodás, vagy a mezőgazdasági biotechnológia.

felsőfokú szakképzés

Hulladékgazdálkodási technológus

alapképzés (BSc)

Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak
Kertészmérnöki alapképzési szak
Környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak
Környezetmérnöki alapképzési szak
Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak
Növénytermesztő mérnöki alapképzési szak
Természetvédelmi mérnöki alapképzési szak
Vadgazda mérnöki alapképzési szak

mesterképzés (MSc)

Agrármérnöki mesterképzési szak
Állattenyésztő mérnöki mesterképzési szak
Környezetgazdálkodási agrármérnöki mesterképzési szak
Környezetmérnöki mesterképzési szak
Mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szak
Növényorvosi mesterképzési szak
Növénytermesztő mérnöki mesterképzési szak
Ökotoxikológus mesterképzési szak
Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterképzési szak
Természetvédelmi mérnöki mesterképzési szak
Vadgazda mérnöki mesterképzési szak

A doktori képzés

A karon három tudományágban (biológia, környezet- és agrártudomány), négy doktori iskola működik. A doktori iskolák szellemi és kutatási potenciálja, külföldön is elismert eredményei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi pályázatokon és együttműködésekben elért eredményeihez.^[4]

SZIE MKK doktori iskolái

Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola Archiválva 2011. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (Iskolavezető: Dr. Mézes Miklós)
Biológia Tudományi Doktori Iskola (Iskolavezető: Dr. Bakonyi Gábor)
Környezettudományi Doktori Iskola (Iskolavezető: Dr. Heltai György)
Növénytudományi Doktori Iskola (Iskolavezető: Dr. Heszky László)

Intézetek

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar szervezeti felépítése alapján^[4] az alábbi Intézetekben, Tanszékekben folyik az oktatói és kutatói munka:
1. Állattudományi Alapok Intézet

Állattani és Állatökológiai Tanszék
Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék
Takarmányozástani Tanszék

2. Állattenyésztés-Tudományi Intézet

Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
Állatnemesítési, Sertés-, Baromfi- és Hobbiállattenyésztési Tanszék

3. Genetika és Biotechnológiai Intézet
4. Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
5. Növényvédelmi Intézet
6. Kertészeti Technológiai Intézet
7. VadVilág Megőrzési Intézet
8. Növénytermesztési Intézet
9. Környezettudományi Intézet

Kémia és Biokémiai Tanszék
Talajtani és Agrokémiai Tanszék

10. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék
Halgazdálkodási Tanszék
Környezetgazdaságtani Tanszék
Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék
Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszék

11. Kihelyezett tanszékek Kihelyezett Génmegőrzési és Nemesítési Tanszék (KGNT), Háziállatcsoport (HÁSZ), KÁTKI, Gödöllő, Kultúrnövénycsoport (KUSZ), ABI, Tápiószele, Kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszék (KÖTT), # Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet, Budapest (KERT), MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest (KÖTI), MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár (NTI), Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő (GEBI), Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged (GEBI), Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom (ÁTTI), Matrica Múzeum, Százhalombatta, (KÖTI), MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest (NVI)

Nemzetközi kapcsolatok

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar fennállása óta nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi vérkeringésben való aktív közreműködésre. Munkatársai számos nemzetközi fejlesztési projektben vettek részt a múltban, de ma is sok kutató és oktató szakismeretére tartanak igényt külföldi partnerintézmények. Jelenleg mintegy 80 ország kutatóintézetével, egyetemével van élő oktatási-kutatási kapcsolata a világ minden részéről.^[4] Hallgatói számára adott a lehetőség külföldi egyetemeken való részképzésre, egy-két szemesztert tölthetnek a diákok a külföldi egyetemen, az ott hallgatott tárgyak visszajövetelük után az itthoni képzésben elismertethetőek. Kiemelendő az egyesült államok-beli Purdue Egyetemmel, a holland Wageningen Egyetemmel, a német Justus Liebig Egyetemmel, az osztrák Agrártudományi Egyetemmel való intenzív kapcsolat, amely eddig több száz hallgató számára tette lehetővé a külföldi tapasztalatszerzést. Segítséget nyújt hallgatóinak abban is, ha külföldi szakmai gyakorlaton szeretnének részt venni: Ausztriába, Hollandiába, az Egyesült Államokba, valamint a világ számos más országának mezőgazdaságába nyerhetnek betekintést.^[4]

Egykori és jelenlegi híres diákjai, tanárai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora, szakállamtitkár (2010-2012)
Bakonyi Gábor egyetemi tanár, MTA doktora
Balázs Sándor Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Balla László növénynemesítő
Barcsák Zoltán egyetemi tanár
Barla-Szabó Gábor növénynemesítő, a United Seed tulajdonosa
Bartosiewicz László agrármérnök, archeozoológus, szakíró, tanszékvezető egyetemi tanár
Bedő Sándor egyetemi tanár
Bedő Zoltán Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Béres József Széchenyi–díjas kutató, a " Béres csepp" feltalálója
Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora
Blaskó Lajos tudományos főmunkatárs, az MTA doktora
Bogenfürst Ferenc egyetemi tanár
Bőhm István A SEFAG és a LÁBOD-MAVAD fővadásza, a hannoveri véreb hazai alkalmazásának egyik úttörője (nyugdíjas)
Bross Péter Márton az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Buchholcz Edit főszerkesztő, Magyar Mezőgazdaság
Burgert Róbert mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, állami díjas
Csathó Péter Pál tudományos tanácsadó, kandidátus, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének munkatársa
Csányi Sándor egyetemi tanár, dékán (SZIE-MKK 2008 - 2011)
Csepi Lajos szakállamtitkár
Deme Pál igazgató, Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt.
Dimény Imre Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ( 1967 - 1975)
Dobos Károly egyetemi tanár
Dohy János agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Dögei Imre szakújságíró, műsorvezető
Dudits Dénes Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Eke István Főosztályvezető (FVM)
Erdei Péter növénynemesítő , a Szegedi GKI igazgatója
Fábián Gyula főiskolai tanár, tanszékvezető a Károly Róbert Főiskola (nyugdíjas)
Fekete József egyetemi tanár, MTA doktora
Galamb Gábor LÁBOD-MAVAD vezérigazgatója
Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő
Göncz Árpád író, műfordító, köztársasági elnök (1990-2000)
Győrffy Katalin Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke
Hadlaczky Gyula Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Hajós László egyetemi tanár
Heszky László Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Holdas Sándor Fővárosi Állat - és Növénykert Főigazgatója (1978 -1987)
Holló Sándor (főiskolai tanár) Egyetemi tanár
Horn Artúr Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Horn Péter Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Hornok László Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Horváth Ádám Tévérendező, egyetemi tanár
Hütter Csaba Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (1989-1990)
Illés B. Csaba egyetemi tanár
Ipsits Csaba Miklós Pioneer Hibreed Kft. Igazgatója
Jolánkai Márton egyetemi tanár, MTA doktora
Karsai József agrármérnök, gazdálkodó, Battonya polgármestere
Király Zoltán Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Klement Zoltán Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Kozák János egyetemi tanár
Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA rendes tagja
Lővei István Elitmag igazgatója
Maróthy László Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszter (1988 - 1990)
Matolcsi János földművelésügyi miniszter (1955–1956), Mezőgazdasági Múzeum igazgatója (1957 - 1968)
Matuz János Növénynemesítő, c. egyetemi tanár, a szegedi GKI volt igazgatója
Menyhért Zoltán egyetemi tanár
Mézes Miklós Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Michéli Erika egyetemi tanár, az MTA doktora
Molnár József egyetemi tanár, a SZIE rektora (2004-2007)
Nógrádi Zoltán polgármester, Mórahalom
Pechtol János Országos Magyar Vadászkamra főtitkára
Práger György szerkesztő-riporter, újságíró
Raátz Elemér egyetemi főtitkár (GATE, SZIE)
Radics László egyetemi tanár
Romány Pál MTA doktora, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (1975–1980)
Sári Enikő ügyvezető igazgató, Magyar Mezőgazdaság Kft.
Sáringer Gyula Ede Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Szabó Zoltán MGHSZ osztályvezető
Székely Csaba egyetemi tanár, GATE rektora (1997 -2000)
Szentpétery Zsolt egyetemi tanár
Szijj József Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója (1987 - 1994)
Sztrikinácz Sándor Bajai Mezőgazdasági Kombinát igazgatója
Szundy Tamás kukoricanemesítő, az MTA Martonvásári Kutatóintézetének igazgatóhelyettese
Thyll Szilárd egyetemi tanár
Tomcsányi Pál Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Váczi Ernő agrármérnök, lótenyésztő
Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (1980–1989)
Várallyay György Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Vermes László egyetemi tanár
Villányi László egyetemi tanár, dékán (SZIE-GTK 2004 - ...)