Sisakos sármány
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Emberiza lathami Gray, 1831 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sisakos sármány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos sármány témájú kategóriát. |
A sisakos sármány vagy kontyos sármány (Emberiza lathami) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt John Edward Gray brit zoológus írta le 1831-ben.[2] Egyes szervezetek a Melophus nem egyetlen fajaként sorolják be, Melophus lathami néven.[3]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek és cserjések, sziklás környezetben, valamint szántóföldek, másodlagos erdők és városi régiók. Magassági vonuló.[4]
Megjelenése
Testhossza 16 centiméter, testtömege 20-26 gramm.[5]
 |  |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
