Suinae

Suinae
Evolúciós időszak: Miocén – jelen
Vaddisznó (Sus scrofa)
Házi sertés malacával
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Disznófélék (Suidae) Gray, 1821 Alcsalád: Suinae Gray, 1821
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Suinae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Suinae témájú kategóriát.

A Suinae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik alcsalád.

Az ide tartozó fajokat a disznó névvel jelölik. „Disznó” alatt ugyanakkor a köznapi szóhasználatban általában csak a házi sertést (Sus scrofa domestica) értik.

Rendszertani besorolásuk

A legtöbb rendszerező szerint az összes élő disznófaj (beleértve a házi sertést és a babirusszát is), néhány fosszilis fajjal együtt ebbe az alcsaládba tartozik. Míg mások, például Jan van der Made őslénykutató 2010-ben kijelentette, hogy szerint egyes élő taxonokat, köztük a Phacochoerini- és a Babyrousini-fajokat, külön-külön alcsaládokba kéne áthelyezni.^[1] Az őslénykutatók még abban sem értenek egyet, hogy a fosszilis taxonok közül, például a Suoidea csoportbeli – csoport, mely magába foglalja a disznóféléket, pekariféléket (Tayassuidae), valamint néhány kihalt családot – állatok alsóbb taxonjai, tulajdonképpen melyik felsőbb taxonhoz tartoznak.^[2]

Rendszerezés

Az alcsaládba az alábbi 5 nemzetség és 18 emlősnem tartozik (ezt a listát, mely a Classification of Mammals része 1997-ben Malcolm C. McKenna és Susan K. Bell állították össze):^[3]

• Suini (4 nem) Gray, 1821
  • †Eumaiochoerus (miocén)
  • †Hippopotamodon (miocén – pleisztocén) [szinonimái: Dicoryphochoerus, Limnostonyx]
  • †Korynochoerus (miocén – pliocén)
  • †Microstonyx (miocén)
  • Porcula Hodgson, 1847^[4]
    • törpedisznó (Porcula salvania) Hodgson, 1847
  • Sus (miocén – jelen) Linnaeus, 1758

• Potamochoerini (5 nem) Gray, 1873
  • †Celebochoerus (pliocén – pleisztocén)
  • Hylochoerus (pleisztocén – jelen) Thomas, 1904
  • †Kolpochoerus (pliocén – pleisztocén) van Hoepen & van Hoepen, 1932; szinonimái: Ectopotamochoerus, Mesochoerus, Omochoerus, Promesochoerus
  • Potamochoerus (miocén – jelen) Gray, 1854
  • †Propotamochoerus (miocén – pliocén)

• Hippohyini (3 nem) Thenius, 1970
  • †Hippohyus (pliocén) Falconer & Cautley, 1847
  • †Sinohyus (pliocén)
  • †Sivahyus (pliocén)

• Phacochoerini (4 nem) Gray, 1868; egyes rendszerezők külön, a Phacochoerinae alcsaládba helyezik
  • †Metridiochoerus (pliocén – pleisztocén) Hopwood, 1926
  • varacskosdisznó (Phacochoerus) (pliocén – jelen) F. Cuvier, 1826
  • †Potamochoeroides (pliocén, talán a pleisztocén kort is elérte)
  • †Stylochoerus (pleisztocén)

• Babyrousini (1 nem) Thenius, 1970; egyes rendszerezők külön, a Babyrousinae alcsaládba helyezik
  • Babyrousa Perry, 1811

2005-ben Peter Grubb a „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a fenti listát használja az élő taxonok rendszerezéséhez.^[5]

Jegyzetek

Források

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Grubb, P. 2005. Order Artiodactyla. Pp. 637–722 in Wilson, D.E. and Reeder, D.M. (eds.). Mammal Species of the World: a taxonomic and geographic reference. 3rd ed. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 2 vols., 2142 pp. ISBN 978-0-8018-8221-0
• McKenna, M.C. and Bell, S.K. 1997. Classification of Mammals: Above the species level. New York: Columbia University Press, 631 pp. ISBN 978-0-231-11013-6
• Orliac, M.J., Antoine, P.-O. and Ducrocq, S. 2010. Phylogenetic relationships of the Suidae (Mammalia, Cetartiodactyla): new insights on the relationships within Suoidea (subscription required). Zoologica Scripta 39:315–330.
• Van der Made, J. 2010. The pigs and "Old World peccaries" (Suidae and Palaeochoeridae, Suoidea, Artiodactyla) from the Miocene of Sandelzhausen (southern Germany): phylogeny and an updated classification of the Hyotheriinae and Palaeochoeridae (subscription required). Paläontologische Zeitschrift 84:43–121.
• Barry Cox, Colin Harrison, R.J.G. Savage, and Brian Gardiner. (1999): The Simon & Schuster Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures: A Visual Who's Who of Prehistoric Life. Simon & Schuster.
• David Norman . (2001): The Big Book Of Dinosaurs. pg. 226, Walcome books.
• World Encyclopedia of Dinosaurs & Prehistoric Creatures: The Ultimate Visual Reference To 1000 Dinosaurs And Prehistoric Creatures Of Land, Air And Sea ... And Cretaceous Eras (World Encyclopedia) by Dougal Dixon

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Suinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.