Székely László (építész, 1877–1934)

Ez a szócikk az 1877-ben született építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely László (egyértelműsítő lap).

Székely László

1920 körül
Született	Székely László 1877. augusztus 3. Nagyszalonta
Elhunyt	1934. január 23. (56 évesen) Temesvár
Állampolgársága	magyar (1877–1919) román (1919–1934)
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bányász Mária (h. 1902–1910) Lichtscheindl Viola (h. 1912–1934)
Foglalkozása	építész
Kitüntetései	Temesvár díszpolgára (2002)
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, épült Székely László tervei alapján és az ő költségén

Székely László (Nagyszalonta, 1877. augusztus 3. – Temesvár, 1934. január 23.) magyar építész, közel két évtizeden át Temesvár főépítésze, a magyarországi szecesszió egyik mestere.

Életpályája

Székely Mihály kőműves és vállalkozó és Mados Zsuzsanna fiaként született Nagyszalontán. Már fiatalon lelkesedett az építészet iránt. Középiskolai tanulmányait a nagyszalontai líceumban végezte, majd itt és később Budapesten mint kőműves mester dolgozott. A Királyi József Műegyetem Építészmérnöki Karán diplomázott 1900-ban. Mentora volt Hauszmann Alajos építészmérnök, aki többek között a New York-palota és a Budavári Palota tervezője. 1902-ben vette el feleségül az akkor 20 éves Bányász Máriát Budapesten, de alig 8 év múlva el is váltak.^[1] Házasságkötésekor a VII. kerületi Nefelejts utca 8. volt a lakcíme. Második felesége Lichtscheindl Viola volt, akivel 1912-ben keltek egybe, és házasságuk Székely Mihály haláláig tartott.

Az egyetem elvégzése után tanulmányi ösztöndíj révén Olaszországba utazott, ahol finomított stílusán. Tanulmányai elvégzése után Czigler Győző budapesti építészmester műhelyében dolgozott. Ugyancsak Czigler Győző ajánlotta őt Temesvár főépítészi posztjára Telbisz Károly akkori temesvári polgármesternek.

Alig 31 évesen a Béga menti Temesvár főépítésze lett, ahol rábízták egy modern erzsébetvárosi vágóhíd, a Temesvári vágóhíd tervezését (1904–1905). Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze. számos, stílusában ma is meghatározó középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. Ugyanakkor saját tervezőirodát vezetett, amely mind temesvári, mind az Osztrák–Magyar Monarchia más részeiről való magánszemélyeknek és vallási felekezetek részére is dolgozott. Az első világháború utáni dekonjunktúra idején kevesebb megbízást kapott. Miután 1922-ben nyugdíjba vonult, már csupán magánszemélyek részére tervezett.^[2] 1934-ben halt meg.

Munkássága

Építészeti tevékenysége

Temesváron

Erzsébetvárosi vágóhíd
Hungária Fürdő Temesvár
Magyar Általános Hitelbank (Szabadság tér)
Gyárvárosi Román Ortodox Templom
Ipari és Kereskedelmi Kamara
Brück ház
Emmer ház
Cipőgyár
Pension Central
Temesvári Piarista Gimnázium
Magyar Királyi Erdőőri Szakiskola (1908)
Mária téri Szűz Mária szobor
Dauerbach Palota
Városi Menedék Palota (1908 - Kossuth tér)
Hilt & Vogel Palota
Neuhausz Palota
Weiss Palota
Széchenyi Palota
Vízművek (1910)

Nagyszalontán

Városháza
"Arany János" Főgimnázium

Más településeken

Versec-i szerb püspökpalota
Vágóhíd (Nagybecskerek)
Harisnyagyár (Gyula)

Források

Szekernyés János: Székely László (háromnyelvű - magyar, román, angol). Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2002, ISBN 973-8045-39-8
Delesega Gyula: Temesvári Kalauz, Marineasa Kiadó, Temesvár, 2003, ISBN 973-631-047-7

További információk

Két kiállítás a Közép-európai Intézetben Temesvárról- Székely László (1877-1934)^{[halott link]}
Agenda – Arhitectul Székely László, făuritorul Timişoarei moderne
Arany János Főgimnázium
Ligeti híd – Hungária-fürdő
Temesvár fotó galéria
Bede Béla: Magyar szecessziós építészet. Corvina, Budapest, 2012, ISBN 978 963 13 6055 4