Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum

Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum
Magyar Ortodox Egyházi Múzeum
A templom tornya
Település	Miskolc
Cím	3525 Miskolc, Deák Ferenc tér 7.
Építési adatok
Építés éve	1785–1806 (templom) 1805 (iskola, ma múzeum)
Megnyitás	1988[1] (múzeum)
Építési stílus	copf
Tervező	Johann Michael Schajdlet
Vállalkozó(k)	Adami János
Hasznosítása
Felhasználási terület	görög ortodox templom és múzeum
Elhelyezkedése
Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum Pozíció Miskolc belső részének térképén
é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 46′ 59″48.106597222222, 20.78309722222248.106597°N 20.783097°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 24″, k. h. 20° 46′ 59″48.106597222222, 20.78309722222248.106597°N 20.783097°E
Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum, vagy rövidebben Magyar Ortodox Egyházi Múzeum Miskolcon, a Belvárosban áll (Deák Ferenc tér 7.)

Története

A templomot 1785-ben kezdték el építeni a Magyarországon, igen ritka copf stílusban. A templomot kelet felé tájolták, mint általában minden ortodox templomot. Az építkezést 1806-ban fejezték be. A templom építését az tette szükségessé, hogy a török uralom után görög telepesek, kereskedők telepedtek meg Miskolcon, és szerették volna ha rendelkeznek egy saját templommal, hiszen akkor Miskolcot főleg katolikusok és protestánsok lakták, ami nem tette szükségessé új templom építését.^[1]

Berendezése is copf stílusú, 18. század végi, műemléki védelem alatt áll. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. Bemutatja a tizenegy nagy ünnepet is (pontosabban az ortodox egyházban tizenkét nagy ünnep van, de a húsvétot az ünnepek ünnepeként tartják számon, és így csak tizenegyet neveznek meg „nagy” ünnepként). A késő barokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. Az ikonok négy ikon kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő művei. A templom kegyképe az Ahtirkai Istenszülő másolata, melyet II. Katalin orosz cárnő adományozott az egyház részére miskolci látogatása alkalmával.^[2]

A miskolci ortodox közösség már a 18. század elejétől rendelkezett egy kis kápolnával (Szent Náhum-kápolna), amely a mai Széchenyi utca 12. alatti épület helyén állt. A század második felében határozták el a nagy templom építését. Eredetileg egy hatalmas, kupolás templomot akartak építeni Johannes Michart tervei alapján, de a túlságosan grandiózus terv visszatetszést keltett mind a nagyrészt protestáns városvezetésben, mind azokban, akik a kor konzervatívabb építészeti stílusához voltak szokva. Az épület végül Johann Michael Schajdlet tervei alapján épült fel. Az építkezésen dolgozott az Olaszországban tanult egri kőfaragó, Adami János is. A templom belseje hármas tagoltságú pronaosz vagy előcsarnok, naosz vagy hajó, oltárral. A templomban padok helyett sthasidionok találhatóak (a sthasidionok felhajtható ülő/álló alkalmatosságok). A templom mellé iskola, ispotály és parókia is épült. A templomkert temetőként is szolgál, a legrégebbi síremlékek 300 évesek.

A templomot ma is használja az ortodox közösség. Jelenlegi paróchusa Tarkó Mihály, az előző Boleszka László Pál volt. A templomban járt I. Kirill pátriárka is, akkor még mint Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája. A templomban évente pünkösdkor körmenetet tart az egyházközség. A pünkösd ugyanis a Szentháromság ünnepe és ezáltal a templom címünnepe is. A templom a Magyar Ortodox Egyházmegyéhez tartozik.

Magyar Ortodox Egyházi Múzeum

A Magyar Ortodox Egyházi Múzeum a templom kertjéből nyílik, és az ország leggazdagabb ortodox egyházi gyűjteményének ad otthont. A múzeum az egykori görög iskola 1805-ben emelt épületében nyílt meg 1988-ban.^[3] Állandó kiállítása az ortodox egyház és iskolák történetét és egyházi művészetét mutatja be. Az első terem kápolnára emlékeztet, felidézve a barokk templomok előtti görög kápolnák hangulatát. A második teremben ötvösmunkák és liturgikus ruhák (sztichárionok, kezelők, orárionok és liturgikus ruhák) tekinthetők meg, míg a harmadik teremben látható az ikongyűjtemény és további ötvösremekművek. A harmadik terem berendezése hasonlít egy ortodox templom berendezéséhez. Itt orosz és szerb ikonok találhatók. A múzeum Miskolc Pass Turisztikai Kártya elfogadó hely, a kártyával ingyenesen látogatható.

Galéria

• 
  A templom télen, kelet felől
• 
  A templom csillárja
• 
  Az egykori görög iskola épületében berendezett múzeum bejárata
• 
  A múzeumi kiállítás
• 
  Kiállítási részlet
• 
  „Útmutató” Istenanyja választott szentekkel. Ikon a múzeumban.
• 
  Evangéliumos könyv a múzeumban
• 
  Ortodox ünnepi fejfedő a múzeumban

Jegyzetek

Források

• Kárpáti László: Ortodox templom. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 12–14. o. ISBN 9637221425  
• Az ortodox templom. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 283–285. o. ISBN 9639311499  

További információk

• A templom a Műemlékem.hu-n
• A múzeumról a város turisztikai portálján Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A templomról a város turisztikai portálján
• A miskolci orthodox templom és sírkertje; szerk. Dobrossy István; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár–Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2001
• Az Istenszülő csodatévő Ahtirkai ikonja a miskolci orthodox templomban; szerk. Kárpáti László; Miskolci Orthodox Múzeumért Alapítvány, Miskolc, 2004