Szolnocska

Szolnocska (Soľnička)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Ladislav Krestyanko
Irányítószám	076 53
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	225 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	6,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 57′ 30″48.475, 21.95833348.475000°N 21.958333°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 57′ 30″48.475, 21.95833348.475000°N 21.958333°E
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolnocska (szlovákul: Soľnička) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Királyhelmectől 7 km-re északra, a Latorca bal oldalán fekszik.

Története

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben „Sonuk” alakban említik először (Dyonisius sacerdos Omnium Sanctorum de Sonuk). 1358-ban „Zolnuk” néven nemesi birtok, 1369-ben „Zonuk” a falu neve. 1557-ben 2 portája volt. 1715-ben 10 házából 5 volt lakott. 1786-ban „Solnocschka” alakban említik. 1787-ben 38 házában 235 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Horvát, és Ormós Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Zétényhez nem meszsze, Bolly, ’s Polyánynak is szomszédságában; határja 2 nyomásbéli, rész szerént homokos, rész szerént pedig agyagos, mindent megterem, réttye jó apró szénát bőven terem, szép tőlgyes erdeje hasznos.”^[2]

1828-ban 51 háza volt 384 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szolnocska, magyar f., Zemplén vmegyében, Leleszhez 1 órányira, a Bodrogközben, 221 r., 64 g. kath., 157 ref., 11 zsidó lak. Szántófölde 196 hold. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.”^[3] 1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szolnocska, Ung vármegye határán, a Latorcza mentén fekszik. Van 79 háza s 402, róm. kath. vallású, magyar lakosa. Postája Boly, távírója és vasúti állomása Perbenyik. Már 1358-ban Zulnok néven a Szerdahelyiek birtokaként szerepel. 1400-ban Zolnok alakban találjuk említve és Kis-Zolnok nevű fele része ez időben Ung vármegyéhez tartozott. Ekkortájt a Pálócziak is birtokosai voltak. E két család birtokolta hosszú időn át. 1598-ban már Barkóczy Lászlót, Vinnay Kristófot és Soós Kristófot uralja. 1664-ben Kantha Jánost, 1690-ben Klobusitzky Ferenczet és Soós Krisztinát iktatják „Zolnokcsa” részeibe. Későbbi urai a Szirmay, Szent-Andrássy, Horváth, Ormos, Kantha és Szobonya családok voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban, a mikor Szolnik néven találjuk feljegyezve, a pestis pusztította lakosait. A faluban nincs templom.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 352-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 258 lakosából 226 magyar és 30 szlovák.

2011-ben 225 lakosából 188 magyar és 24 szlovák.

2021-ben 225 lakosából 178 magyar (79,11%), 41 szlovák, 6 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Szolnocska Szlovákia térképén

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)