Tömegspektrometria

A tömegspektrometria (angolul Mass Spectrometry, MS) nagyműszeres analitikai módszer töltéssel rendelkező anyagi részecskék tömegének meghatározására. Elvétve tömegspektroszkópiának is nevezik, de ez a kifejezés a modern készülékekre nézvést helytelen, mivel a mai tömegspektrométerek nem az elektromágneses sugárzás elnyelésén alapulnak.^[1] Az adott ionok elektromágneses térrel való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon. A tömegspektrometria legfőbb felhasználása tiszta szerves komponensek pontos molekulatömegének, összegképletének és a fragmentálódási folyamatok révén a vegyületek szerkezetének a meghatározására. A mérés során felveszik a tömegspektrumot, mely relatív intenzitást ábrázol a tömeg/töltés hányados függvényében.

Más módszerekkel, például gázkromatográfiával (GC-MS), folyadékkromatográfiával (LC-MS), kapilláris elektroforézissel (CE-MS) vagy induktív csatolású plazmával (ICP-MS) kombinálható a megfelelő illesztőfelület hozzákapcsolásával. Ekkor csatolt technikákról beszélünk. Ez esetben a tömegspektrométer felfogható az előző módszerek nagy érzékenységű, széles tömegtartományú, speciális detektoraként.

A tömegspektrométerek három részt mindenképpen kell tartalmazniuk:

• ionforrást
• (tömeg)analizátort
• detektort

A tömegspektrometriás mérések lépései:

• mintából ionok készítése
• ionok a különböző tömeg/töltés arány szerinti elválasztása
• ionok detektálása
• adatok feldolgozása

A tömegspektrometria főbb felhasználási területei:

• Ismeretlen minták meghatározása a molekulák és fragmentumaik alapján
• Izotóp-összetétel meghatározása egy vegyületben
• A fragmentálási folyamatok alapján a vegyület szerkezetének meghatározása
• Kapcsolt technikák esetén mennyiségi meghatározás
• Egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálata

Jegyzetek

Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!