Tekucs

Tekucs (Tecuci)
Ortodox Katedrális
Tekucs címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Galați
Községközpont	Tecuci
Polgármester	Eduard Finkelstein
Irányítószám	805300
SIRUTA-kód	75203
Népesség
Népesség	32 801 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	9 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség	378,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	50 m
Terület	86,76 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 50′ 48″, k. h. 27° 25′ 40″45.846666666667, 27.42777777777845.846667°N 27.427778°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 48″, k. h. 27° 25′ 40″45.846666666667, 27.42777777777845.846667°N 27.427778°E
Tekucs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tekucs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tekucs régi magyar nevén: Tekücs (Tecuci) város Galați megyében, Moldvában, Romániában.

Fekvése

A település a Bârlad folyó és a Tecucel folyó mentén fekszik. Galați-tól északnyugati irányban, 80 km-re található. Gyümölcsösökkel és szőlővel borított dombvidék veszi körül.

Története

A település első írásos említése egy 1435. szeptember 1-jén kelt levélben történt, melyet I. Ulászló Jagelló-házi lengyel királynak címeztek. A város sorsának alakulásában fontos szerepet játszott földrajzi helyzete. Különféle irányból érkező kereskedelmi utak csomópontja volt itt, a hely azonban elsősorban a lengyel és a török kereskedőknek lett kedvelt pihenőhelye.

Tekucs (Tecuci) a 20. század közepétől erőteljesebb fejlődésnek indult. Jelentős élelmiszeripari, fémfeldolgozó és gépgyártó üzemei vannak, és a városban működik a környék legnagyobb építőanyaggyára, és itt van Dél-Moldva szőlő- és gyümölcstermelő központja is.

Tekucs vasúti csomópont is, a Galați-ból jövő szárnyvonal itt csatlakozik a Bukarest–Iași fővonalhoz, továbbá kapcsolatban van a Marașeștin keresztül Suceavába vezető vasúti fővonallal is.

A város Tekucs megye központja volt egészen a kommunizmus kezdetéig, amikor is az új közigazgatási rendszer alapján ezt megszüntették.

Tekucsban és környékén még a 20. század vége felé is körülbelül 200 csángó család élt.

Nevezetességek

• Történelmi és Természettudományi Múzeum (Muzeul de istorie și științele naturii) – A múzeumot 1935-ben alapították. Több mint ötezer kiállítási tárgya főként a környék történelmi emlékeit mutatja be. A múzeum természettudományi részlege pedig a környék növény- és állatvilágát ismerteti. Néprajzi gyüjteménye a város és vidékének népi múltjából ad ízelítőt.

Helyi újságok

• Ziarul Semnal
• Oferta Tecuceana
• Ziarul Telegraf Expres
• Ziarul Observator T

Hírességek

• Calistrat Hogaș (1847–1917) író
• Nicolae Petrașcu (1859–1944) diplomata, publicista, irodalomtörténész
• Gheorghe Petrașcu (1872–1949) festő, akadémikus
• Ion Petrovici (1882–1972) filozófus, író, politikus, professzor a iași egyetemen, akadémikus, oktatásügyi miniszter volt,
• Alexandru Lascarov-Moldovanu (1885–1971) újságíró, író, publicista
• Iorgu Iordan (1888–1986) nyelvész, akadémikus
• Mihail Manoilescu (1891–1950) publicista, közgazdász, politikus, külügyminiszter volt.
• Victor Atanasie Stănculescu (1928–2016) katonatiszt, politikus
• Cristina Carp (1997–) labdarúgó

Források

• Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9 

Hivatkozások

További információk

• A város honlapja
• A város térképe