Tien-ming

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Konfucianizmus
Kínai filozófia
taoizmus · legizmus Jin-jang · motizmus · neokonfucianizmus
A konfuciánus kánon
Négy könyv · Öt klasszikus Három kommentár · Tizenhárom klasszikus
Konfuciánus filozófusok
Konfuciusz · Menciusz · Hszün-ce · Tung Csung-su
Neokonfucianizmus
Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming
Kapcsolódó fogalmak
csün-ce · tien tien-ming · zsen · ji · li · hsziao · csung
Sablon:Konfucianizmus m v sz

A tien-ming (tianming) (magyar fordításban: „égi elrendelés”, „égi megbízatás” „égi rendelés”, „égi sors”, az „ég megbízása”, „égi mandátum”) konfuciánus fogalom, amely szerint az uralkodó, az ég fia (tien-ce (tianzi) 天子) uralmának legitimáló erejét, és uralmának valóságos működését biztosítja, és megszűnte esetén az uralom elvész.

Értelmezése

Konfuciusz a tien-ming (tianming)et az Ég (tien (tian) 天) erkölcsi kinyilatkoztatásának tartotta. Az ő idejében még jelentős különbség mutatkozott a tien-ming (tianming) és a ming (命) jelentése között. A tien-ming (tianming), mint morális imperativus az „ég végzését”, míg a ming pedig csak a „végzetet” jelentette, igaz, már a korai szövegekben is felbukkan, mint a tien-ming (tianming) rövidített alakja. A „tien-ming (tianming) megismerése” ezek szerint annak megértését jelentette, hogy az ég miért rendelt el valamit, míg „a ming megismerése” annak megértését jelentette, hogy bizonyos dolgok az életben a végzet uralma által következnek be.

Menciusz szerint az égi megbízatás elve szerint az Ég a dinasztiának adott megbízatását az uralkodó megfogyatkozott erényessége miatt visszavonhatja. Ezen megfogyatkozás jele alapvetően a nép elégedetlensége, ezért ha egy már alkalmatlan uralkodót ölnek meg, akkor valójában nem is maga az uralkodó, hanem csak egy jogosulatlan trónbitorló pusztul el.

Mo-ce (Mozi) szerint az „égi megbízatás” azt jelenti, hogy az ég fián keresztül a konkrét jelenhez kötve, de múlttal és jövővel összekötve az égalatti (tien-hszia (tianxia)) működése időtlen, elrendelt sorsának (ming 命) körforgásában működik. Mo-ce (Mozi) elveti az „égi megbízatás” elvének olyan értelmezését, amelyben az az „elrendelt sorsot” (ming) jelentené.

Hivatkozások

Megjegyzések

Források

Irodalom

• ↑ Tőkei Ferenc 1986: Kínai filozófia. Ókor. 1. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4294 3
• ↑ Lau 1979.: Lau, Din-Cheuk. Confucius – The Analects (Lunyü). New York: Penguin Books.
• ↑ Ning 1997.: Ning Chen. „Confucius’ view of Fate (ming).” Journal of Chinese Philosophy 24.3: 328–354.
• ↑ Kósa–Várnai 2013.: Kósa Gábor – Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38-64. ISBN 978-963-284-374-2

Külső hivatkozások