Tolózár

A tolózár csővezetékbe építve folyadék vagy gáz áramlásának lezárására és megnyitására szolgáló gépelem (armatúra). A tolózár záróeleme az ülés zárófelületével párhuzamosan vagy közel párhuzamosan mozdul el. A tolózár előnye az, hogy teljesen nyitott állapotban a közeg irányváltás nélkül, igen kis nyomáscsökkenéssel áramlik keresztül. A tolózárakat nyitásra és zárásra használják, az áramló mennyiség szabályozására szelepeket használnak.

Laposházú tolózárakat egészen kis nyomásoknál használnak, ezek háza téglatest alakú, igen kis beépítési hosszal rendelkeznek. 20 bar nyomásig oválisházú, e fölött hengeresházú tolózárak építhetők be. A tolózár záróeleme ék alakú vagy ritkábban párhuzamos zárófelületekkel több elemből áll, melyeket rugók feszítenek a tolózár ülékéhez zárt állapotban. A zárótest mozgatását menetes orsó végzi, melyet tömszelencén keresztül a szabadba vezetnek és kézikerékkel vagy motorral forgatnak. Ha az anyát a záróelembe szerelik, az orsó helybenforgó (nem emelkedik a forgatás folyamán). Ellenkező esetben az anyát a tolózár fedélbe szerelik és nyitáskor az orsó a záróelemmel együtt függőlegesen elmozdul.

A megfelelő tolózár kiválasztásához több adatra is szükségünk van, hiszen nem mindegy, hogy az armatúrát ivóvízre vagy pedig gázra szeretnénk alkalmazni. Tolózárak esetében is a zárószerkezet lehet akár gumival bevont vagy teljesen rozsdamentes acélból is. Továbbá a nyomásfokozat szempontjából is mérvadó, hiszen amíg ivóvíz esetében általánosságban 6-16 bar közötti nyomásról beszélhetünk, úgy gőz esetén már száz feletti értékek is könnyedén előfordulhatnak.