Videfalva

Videfalva (Vidiná)
Forgách-kastély
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Első írásos említés	1335
Polgármester	Ján Šupica
Irányítószám	985 59
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
Népesség
Teljes népesség	1694 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	338 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	5,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″48.35972222, 19.6541666748.359722°N 19.654167°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″48.35972222, 19.6541666748.359722°N 19.654167°E
Videfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Videfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Videfalva (szlovákul: Vidiná, németül Weidenau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

Losonctól 2 km-re északra fekszik, a Losonc-patak (Krivánsky potok) jobb partján, az 50-es főút Losonc-Zólyom közötti szakasza mellett.

Délről Losonc, nyugatról Losonctamási, keletről pedig Losoncnagyfalu határolja.

Története

A település a 13. század végén keletkezett, első írásos említése 1335-ben "Vydafalua" alakban történt. 1393-ban "Vidina" néven említik. A mai kastély helyén – a hagyomány szerint – a 15. században a husziták legdélibb erőssége állt. A 16. században a Forgách család, majd több nemesi család birtoka. 1715-ben 9, 1720-ban 10 háztartása volt. 1740-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1828-ban 68 házában 678 lakos élt. A 19. századig lakói főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. század elején két malma állt és ekkor kezdődött az intenzív szőlőművelés is. 1860 után téglagyár kezdte meg itt működését. Fejlett volt a merinói juh tenyésztése is.

Vályi András szerint "VIDEFALVA. Vigyina. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Losonczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Bisztriczkáé."^[2]

Fényes Elek szerint "Videfalva (Vidina), Nográd m. tót f. 63 kath., 249 evang. lak. Földje javitást kiván, rétje hasznos. Losoncz vizén 2 malma van. F. u. Kubinyi András, kinek itt csinos lakháza, szép kertje, nevezetes könyvtára, s ritka pénz, csiga, s növény gyűjteménye van. Ut. p. Losoncz."^[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Videfalva. Losoncz közelében fekszik. Kisközség, 65 házzal és 497, vegyesen magyar és tótajkú, róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Losoncz. E községről a XVI. századtól kezdve vannak adataink. 1548-ban Luka Benedek, 1598-ban Forgách Zsigmond volt a földesura. 1715-ben három magyar és hat tót, 1720-ban négy magyar, egy német és öt tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében az esztergomi káptalan, 1770-ben, az úrbéri rendezéskor, Vattay Pál volt az ura. 1826-ban Kubinyi András birtokában találjuk, a kinek itteni kastélyában gazdag és fölötte nagybecsű és ritka érem- és ásványgyűjteménye volt. Jelenleg Asbóth János a község birtokosa s az övé az egykori Kubinyi-féle kastély is, mely a husziták legdélibb vára volt s 1706-ban a Forgáchok barok stilben restauráltatták. Még ma is láthatók az egykori várárkok nyomai s még áll két bástya, barok freskókkal. Van itt 2000 kötetes könyvtár és képtár, A. János, Thököly Imre udvari embere, A. Lajos 1848-ban honv. tábornok, hadtestparancsnok, A. Sándor, Kossuth vezérhadsegéde, később az Am. Egyes. Államok tábornoka és minisztere, e két testvér atyjának, A. János tiszai koronakerületi adminisztrátornak arczképével és más családi képekkel. – A róm. kath. templomot Asbóth János és neje építtette. 1740-ben az egész falu leégett, 1873-ban pedig a kolera tizedelte meg a lakosságot. A községhez tartozik Bolondtó-puszta."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

A községet 1971-1990 között Losonchoz csatolták.^[5]

Népessége

1910-ben 593, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1779 lakosából 1730 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 1855 lakosából 1659 szlovák és 34 magyar nemzetiségű.

2021-ben 1694 lakosából 1579 szlovák, 38 magyar (2,24%), 6 cseh, 1 ukrán, 1 lengyel, 1 bolgár, 4 egyéb, 64 ismeretlen nemzetiségű.^[6]

Híres emberek

• Itt született és itt halt meg Kubinyi Ferenc palaeontológus, politikus, az MTA tagja.
• Itt hunyt el 1911. június 28-án Asbóth János író, újságíró, néprajzkutató, politikus, az MTA tagja. Asbóth Lajos honvéd tábornok fia.

Nevezetességei

• A Forgách család barokk kastélya 1706-ban épült barokk stílusban, korábbi alapokon. A 19. és a 20. században átépítették. Itt alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulat 1848. január 3-án (1993-ban emléktáblát helyeztek el a kastély falán).
• Római katolikus temploma 1907-ben épült, neobarokk-klasszicista stílusban.

• 
  Forgách-kastély
• 
• 
  Forgách-kastély
• 
  Forgách-kastély
• 
  A Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblája

Jegyzetek

Források

• Culka 2005 Vidiná 1335-2005 ISBN 80-969381-3-4

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Az alapiskola honlapja