Vučedoli kultúra

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
A vučedol kultúra földrajzi elhelyezkedése

A vučedoli kultúra indoeurópai régészeti kultúra volt i. e. 3000–2200 között (a rézkorszakban), de vannak kutatók, akik inkább a korai bronzkorszakhoz sorolják. Központja a Szerémségben és a Dráva–Száva közének keleti felén, a Duna jobb partján volt, de lehetséges kiterjedése a magyar Alföldre és a Nyugat-Balkánra is. Néha Vučedol-civilizációnak is nevezik, egyidős volt mezopotámiai sumer civilizációval, illetve az egyiptomi Óbirodalommal és az első átmeneti korszakkal.

Elterjedése

A Baden kultúrát követően az indoeurópaiak újabb hulláma érkezett a Duna vidékére. Az egyik legnagyobb elfoglalt település a mai Vučedol (farkasok völgye) volt. Vučedol 6 km-re fekszik a horvátországi Vukovár központjától. Némelyek szerint az indoeurópaiaknak ettől a hullámától származtak a proto-illírek. Más vélemények szerint ők lehetnek a mükénei görögök elődei.

A korai fázisban a kultúra a hegyek közelében helyezkedett el, ahol a rézlelőhelyek voltak, mivel fő technikai újításuk az arzéntartalmú rézből készült eszközök sorozatgyártása volt, kétrészes öntőmintákkal. A Vučedol kultúra központja ma Horvátországhoz tartozik. Becslések szerint a lelőhely 3000 lakosnak adott otthont.

Kulturális fázisok

A Vučedol kultúra két korábbi rézkori kultúrából fejlődött ki: a badeni kultúrából amely főleg a magyar Alföldre terjedt ki, illetve az észak-szerbiai és nyugat-romániai kosztoláci kultúrából, így az első régiója a vučedoli kultúra fejlődésének Kelet-Horvátország és a Szeremség. A régészeti rétegtan alapján a vučedoli kultúra négy fázisra osztható:

  1. Preklasszikus időszak A
  2. Korai klasszikus időszak B1
  3. Klasszikus időszak B2
  4. A regionális típusok elterjedésének időszaka
    1. Kelet-horvátországi (szlavóniai-szerémségi) típus
    2. Nyugat-boszniai (Hrustovac) típus
    3. Dél-boszniai (Debelo Brdo) típus
    4. Észak-szerbiai (Đurđevačka Glavica) típus
    5. Nyugat-horvátországi-szlovéniai-Slovenian (Ljubljansko Barje) típus
    6. Dunántúli (pannoniai) típus
    7. Kelet-ausztriai-cseh típus
Sablon:Régészeti kultúrák Magyarországon
  • m
  • v
  • sz
Régészeti kultúrák Magyarországon
Alsó paleolitikum
Középső paleolitikum
Bábony  · Charentien  · Jankovich  · Moustier  · Szeleta korai szakasz
Felső paleolitikum
Aurignac  · Gravetti  · Szeleta késői szakasz
Mezolitikum
Dunai-tardenoisi  · Jászság  · Levélhegyes
Korai neolitikum
Középső neolitikum
Alföldi vonaldíszes kerámia (Bükk  · Szakálhát  · Tiszadob)  · Dunántúli vonaldíszes kerámia (Sopot–Bicske  · Zseliz)
Késő neolitikum
Herpály-Csőszhalom  · Lengyel I.-II.  · Tisza
Korai rézkor
Lengyel III.  · Tiszapolgár
Középső rézkor
Balaton-Lasinja  · Bodrogkeresztúr  · Hunyadihalom  · Ludanice  · Tűzdelt barázdás kerámia
Késő rézkor
Báden-Pécel  · Boleráz  · Gödörsíros kurgán  · Kosztolác  · Protonoleráz  · Vučedol
Korai bronzkor
Harangedényes  · Hatvan  · Kisapostag  · Makó  · Nagyrév  · Nyírség  · Somogyvár–Vinkovci
Középső bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs · Füzesabony  · Gáta-Wieselburg  · Gyulavarsánd  · Hatvan  · Kisapostag  · Magyarád  · Maros/Perjámos  · Mészbetétes kerámia  · Nagyrév  · Ottomány  · Vatya
Késő bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs  · Gáva  · Halomsíros  · Kyjatice  · Piliny  · Urnamezős
Korai vaskor
Hallstatt  · Preszkíta
Középső vaskor
Hallstatt  · Szkíta
Késő vaskor (La Tène-kor)